Mikor és kiknek kell szóbelizni matekból?

Emelt szinten mindenkinek, középszinten viszont nem.

  • Székács Linda

Közel 74 ezer középszinten érettségiző diáknak ért véget 12:00-kor a matekérettségi. Vannak, akik úgy érzik, jól sikerült nekik a vizsga, aminek az első részében kaptak többek között gráfokat, halmazokat, egyenleteket tartalmazó feladatokat, míg a második részben négyszög szögeivel, függvényekkel, szöveges példákkal kellett megküzdeniük, mások viszont aggódva hagyták el a termet. Minden évben vannak, akik úgy érzik, megbuktak.

Van azonban egy mentőöve a vizsgázóknak akkor is, ha az írásbelit nagyon elszúrták: ez pedig a szóbeli.

Szóbelizni azoknak az érettségizőknek kell matematikából, akik a ketteshez szükséges 25 százalékot nem érték el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot sikerült teljesíteniük.

Miből áll a szóbeli?

Az emelthez hasonlóan középszinten is kapnak egy tételsort azok a tanulók, akiknek szóbelizniük kell matematikából. Ezt az iskola állítja össze.

A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkózniuk a felelőknek. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása 5 pontért, míg a másodikban három különböző feladatot kell megoldani 30 pontért.

A szóbeli vizsga egyébként maximum 50 pontos. A feleletért és a feladatmegoldásért kapható 45 ponton kívül 5 pontot és a felelet "minősége"; az önálló munka logikus előadás, kommunikációs készség.

Matekérettségi 2025
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna