A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat várt a diákokra, amik közül kettőt kellett kiválasztaniuk és megoldaniak. Azt, hogy melyik feladatot választották, egyértelműen jelölniük kellett, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy a II.A részben a 13. feladat és a 14. síkgeometriás feladat könnyű volt, amit mindenki meg tudott oldani, ha tudta milyen képletekbe kell behelyettesíteni. A 15-ös függvényes feladatban a táblázat egyik sorában pontatlan volt a megfogalmazás, ami néhányaknál zavart okozhatott.
A 16. feladatban gyakorlatilag ugyanúgy kellett megoldani a példát sorozat segítségével, mint az első részben, csak itt már hat pont járt érte
- fejtették ki a szakértők, majd kitértek arra is, hogy a túrórúdról szóló feladat sem volt különösképpen nehéz, ha valaki rájött arra, hogy egy téglatestről és egy félhengerről van szó.
Az utolsó feladat az exponenciális jellege miatt viszont elsőre a számok és a kitevők miatt "csúnyának tűnhetett", ezért a szakértők szerint a diákok többsége nagy eséllyel majd ezt hagyja ki.
"A második részben viszonylag sok típusfeladat volt egyszerű képlet behelyettesítésekkel, így aki készült a matekérettségire, annak biztosan jól sikerült" - jegyezték meg.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepeltek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kellett számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kellett írniuk.
Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.
A matekérettségitől szóló tudósításunkat itt követhetitek.
