Az Eduline által megkérdezett szakértők a matekérettségi második részéről azt mondták, hogy a második rész tele volt típusfeladatokkal, így az, aki rendesen készült a vizsgára, annak biztosan jól sikerült.
A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat várt a diákokra, amik közül kettőt kellett kiválasztaniuk és megoldaniak. Azt, hogy melyik feladatot választották, egyértelműen jelölniük kellett, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy a II.A részben a 13. feladat és a 14. síkgeometriás feladat könnyű volt, amit mindenki meg tudott oldani, ha tudta milyen képletekbe kell behelyettesíteni. A 15-ös függvényes feladatban a táblázat egyik sorában pontatlan volt a megfogalmazás, ami néhányaknál zavart okozhatott.
A 16. feladatban gyakorlatilag ugyanúgy kellett megoldani a példát sorozat segítségével, mint az első részben, csak itt már hat pont járt érte
- fejtették ki a szakértők, majd kitértek arra is, hogy a túrórúdról szóló feladat sem volt különösképpen nehéz, ha valaki rájött arra, hogy egy téglatestről és egy félhengerről van szó.
Az utolsó feladat az exponenciális jellege miatt viszont elsőre a számok és a kitevők miatt "csúnyának tűnhetett", ezért a szakértők szerint a diákok többsége nagy eséllyel majd ezt hagyja ki.
"A második részben viszonylag sok típusfeladat volt egyszerű képlet behelyettesítésekkel, így aki készült a matekérettségire, annak biztosan jól sikerült" - jegyezték meg.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepeltek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kellett számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kellett írniuk.
Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.
A matekérettségitől szóló tudósításunkat itt követhetitek.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
