Mélyen a zsebébe kell nyúlni annak, aki pályamódosítás miatt újra szeretne érettségizni

Tanulói jogviszony nélkül tárgyanként 73 ezer forintot kell fizetni az emelt szintű érettségi vizsgáért.

  • Eduline

Sokan, akik már befejezték középiskolai tanulmányaikat, különböző okokból döntenek úgy, hogy újra érettségiznek egy vagy több tantárgyból: egyesek az egyetemi felvételi követelmények teljesítése érdekében szeretnének jobb eredményt elérni, míg mások pályamódosítás miatt vizsgáznak újra.

A 2024-es május-júniusi érettségi időszakban 785 fő szerzett érettségi bizonyítványt tanulói jogviszony nélkül, és tettek le összesen 7712 sikeres érettségi vizsgát.

Vizsgadíjköteles vizsgára jelentkezés esetén az érvényes jelentkezés egyik feltétele a vizsgadíj befizetése és a vizsgadíj befizetési igazolásának bemutatása.

Azonban mélyen a zsebébe kell nyúlni annak, aki az érettségi megszerzését követően újból szeretne vizsgázni.

Azok számára, akik már nem állnak tanulói jogviszonyban, de szeretnének egy tantárgyból újra érettségizni egyetemi felvételi céljából, vizsgadíjat kell fizetniük. 2025-ben a középszintű érettségi vizsga díja tantárgyanként 44 000 forint, míg az emelt szintű vizsga díja 73 000 forint.

Ha valaki például két szintemelő érettségi vizsgát is szeretne tenni, annak már 146 ezer forintot kell kifizetnie.

A vizsgadíj mértéke az adott év minimálbérének százalékos arányához igazodik: középszinten a minimálbér 15%-a, emelt szinten pedig 25%-a. Ezért a díjak évente változhatnak a minimálbér alakulásának függvényében.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga térítésmentes az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.