Mutatjuk, hány pontot kaphattok az ELTE-n, ha részt vettetek valamilyen tanulmányi versenyen.
2024-ben változik a felvételi pontszámítás, így az egyetemek saját maguk dönthetik el többek között, hogy mire pontosan mennyi intézményi pontot adnak.
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV) vagy Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak Versenyén vagy az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén (ÁSZÉV) elért eredmény, tantárgyanként legfeljebb egy eredmény alapján, ha a versenyeredményt a diák azon tárgyak valamelyikéből érte el, amely az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepel:
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredmény, ha a versenyeredményt olyan tantárgyból érte el, amely nem érettségi pontot adó tárgy az adott szakon, azonban elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek:
Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) elért eredmény, ha az adott szakon érettségi pontot adó vizsgatárgyként szerepel:
Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen elért eredmény, legfeljebb egy, a középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok tanulói számára szervezett versenyen elért eredményért:
Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért eredmény, amely az adott szakon érettségi pontot adó vizsgatárgyként szerepel:
Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért eredmény: 30 pont
Tudományos Diákköri Tanács (TDK) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) által szervezett versenyen elért eredmény, ha a verseny időpontjában tanulói jogviszonyban állt a jelentkező:
“Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredmény:
Nemzetközi Tudományos Diákolimpián elért eredmény:
Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián és a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián elért egyéni eredmény:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
