Mutatjuk, melyik tíz intézménybe jelentkeztek a legtöbben.
A friss statisztikák szerint idén közel 121 ezren próbálnak bekerülni valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százalék pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Továbbra is nagyon népszerűek a gazdálkodástudományi képzések, de nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt, és a műszaki, informatika, valamint a természettudományi képzési területek szakjai iránt is.
A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen. Az ELTÉ-t közel tízezer jelentkezővel a Debreceni Egyetem követi, majd 8395 elsőhelyes jelentkezővel a szegedi, 7292 jelentkezővel pedig a pécsi egyetem.
A tíz legtöbb jelentkezőt vonzó felsőoktatási intézmény sorrenje idén a következőképp alakul:
Azt egyébként, hogy egy intézménybe, vagy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek (második, harmadik, vagy akár hatodik helyen), az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
