Mutatjuk, melyik tíz intézménybe jelentkeztek a legtöbben.
A friss statisztikák szerint idén közel 121 ezren próbálnak bekerülni valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százalék pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Továbbra is nagyon népszerűek a gazdálkodástudományi képzések, de nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt, és a műszaki, informatika, valamint a természettudományi képzési területek szakjai iránt is.
A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen. Az ELTÉ-t közel tízezer jelentkezővel a Debreceni Egyetem követi, majd 8395 elsőhelyes jelentkezővel a szegedi, 7292 jelentkezővel pedig a pécsi egyetem.
A tíz legtöbb jelentkezőt vonzó felsőoktatási intézmény sorrenje idén a következőképp alakul:
Azt egyébként, hogy egy intézménybe, vagy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek (második, harmadik, vagy akár hatodik helyen), az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé.
Nyilvánosságra hozta az idei felvételi jelentkezési statisztikáit az Oktatási Hivatal. A számok szerint idén népszerűbbek lettek a pedagógusképzések, mint a korábbi években, ez azonban nem jelent egyet azzal, hogy megoldódhat a pedagógushiány a következő években.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
