Egy sikeres emelt szintű nyelvi érettségi után már nem kell azon gondolkodnotok, hogy mikor menjetek nyelvvizsgázni.
A nyelvvizsga megszerzése nem csak a felsőoktatásba felvételizők számára lehet fontos, hiszen számos munkahelyen elvárás, hogy az alkalmazottak legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Azoknak, akik idén fognak érettségizni, szintén lehetőségük van arra, hogy a bizonyítványuk mellé - a teljesítményük alapján - B1-es vagy B2-es nyelvvizsgával egyenértékű okiratot kapjanak.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint annak érdekében, hogy B2 komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szerezzetek, alapvetően két feltételt kell teljesítenetek az érettségin:
Ha mindkét feltételt teljesítitek, akkor középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot kaptok. Abban az esetben, ha nem sikerül 60 százalékos eredményt elérnetek, de 40-59 százalék között teljesítetek, akkor pedig alapfokú (B1) nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szereztek.
Az így kiállított irat egyenértékű bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított bizonyítvánnyal, így az egyetemeken és a munkahelyeken is elfogadják.
Ez a lehetőség azonban nem csak a most érettségiző diákokra vonatkozik. Ha az előbb leírt feltételek mellett, az érettségi megszerzése után teszitek le az emelt szintű idegen nyelvű vizsgát, akkor is megkapjátok az okiratot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
