Egy sikeres emelt szintű nyelvi érettségi után már nem kell azon gondolkodnotok, hogy mikor menjetek nyelvvizsgázni.
A nyelvvizsga megszerzése nem csak a felsőoktatásba felvételizők számára lehet fontos, hiszen számos munkahelyen elvárás, hogy az alkalmazottak legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Azoknak, akik idén fognak érettségizni, szintén lehetőségük van arra, hogy a bizonyítványuk mellé - a teljesítményük alapján - B1-es vagy B2-es nyelvvizsgával egyenértékű okiratot kapjanak.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint annak érdekében, hogy B2 komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szerezzetek, alapvetően két feltételt kell teljesítenetek az érettségin:
Ha mindkét feltételt teljesítitek, akkor középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot kaptok. Abban az esetben, ha nem sikerül 60 százalékos eredményt elérnetek, de 40-59 százalék között teljesítetek, akkor pedig alapfokú (B1) nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szereztek.
Az így kiállított irat egyenértékű bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított bizonyítvánnyal, így az egyetemeken és a munkahelyeken is elfogadják.
Ez a lehetőség azonban nem csak a most érettségiző diákokra vonatkozik. Ha az előbb leírt feltételek mellett, az érettségi megszerzése után teszitek le az emelt szintű idegen nyelvű vizsgát, akkor is megkapjátok az okiratot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
