Március 4-én kezdődnek a szóbelik azokban a középiskolákban, ahol ez a felvételi eljárás része.
Nagyon jó központi írásbelit kellett írni ahhoz, hogy valakit behívjanak a szóbelire a legjobb középiskolákban. Például a HVG 2024-es középiskolai rangsorában a harmadik helyet megszerző ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba például a honlapjukon közzétett információk szerint a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező 322 tanuló (negyedikesek) közül csak azokat a diákokat hívják be a szóbelire, akik a központi felvételi vizsgán legalább 89 pontot szereztek, míg a 6+1 évfolyamos gimnáziumba jelentkező (hatodik osztályos) 306 tanuló közül csak az írásbelin legalább 80 pontot elért diákok szóbelizhetnek.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy kell-e készülni a szóbelire? Általánosságban elmondható, hogy a szóbeli felvételi függ az intézménytől, van olyan intézmény ahol tételek is vannak (főleg a különböző tagozatokon), de van olyan ahol inkább a kompetenciákat nézik, és akad olyan is, ahol inkább az elbeszélgetésen van a hangsúly.
Például az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium hat évfolyamos képzésénél arra kíváncsiak a vizsgáztatók a szóbelin, hogy mennyire jó a diák szövegértelmezése, problémamegoldó-képessége és egyébként mi iránt érdeklődik.
A Veres Pálné Gimnáziumban pedig a hatodikosoktól azt kérik, hogy a szóbelire hozzák magukkal a diákigazolványukat, egy arcképet, az okleveleiket, illetve a sikereiket bemutató néhány dokumentumot, 1-2 füzetet.
A szóbeli érdemes mindig alaposan megnéznetek az adott középiskola honlapját, ahol a felvételi információk között szerepel, hogy a szóbelire kell-e külön, és ha igen, akkor miből érdemes készülni.
Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a korábbi években milyennek érezték a diákok a szóbeli felvételit, akkor a sulinavigátor oldalán megtehetitek. Itt külön intézményre is tudtok szűrni.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
