Középiskolai felvételi 2024: hogyan érdemes készülni a szóbelire?

Március 4-én kezdődnek a szóbelik azokban a középiskolákban, ahol ez a felvételi eljárás része.

Nagyon jó központi írásbelit kellett írni ahhoz, hogy valakit behívjanak a szóbelire a legjobb középiskolákban. Például a HVG 2024-es középiskolai rangsorában a harmadik helyet megszerző ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba például a honlapjukon közzétett információk szerint a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező 322 tanuló (negyedikesek) közül csak azokat a diákokat hívják be a szóbelire, akik a központi felvételi vizsgán legalább 89 pontot szereztek, míg a 6+1 évfolyamos gimnáziumba jelentkező (hatodik osztályos) 306 tanuló közül csak az írásbelin legalább 80 pontot elért diákok szóbelizhetnek.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy kell-e készülni a szóbelire? Általánosságban elmondható, hogy a szóbeli felvételi függ az intézménytől, van olyan intézmény ahol tételek is vannak (főleg a különböző tagozatokon), de van olyan ahol inkább a kompetenciákat nézik, és akad olyan is, ahol inkább az elbeszélgetésen van a hangsúly.

Például az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium hat évfolyamos képzésénél arra kíváncsiak a vizsgáztatók a szóbelin, hogy mennyire jó a diák szövegértelmezése, problémamegoldó-képessége és egyébként mi iránt érdeklődik.

A Veres Pálné Gimnáziumban pedig a hatodikosoktól azt kérik, hogy a szóbelire hozzák magukkal a diákigazolványukat, egy arcképet, az okleveleiket, illetve a sikereiket bemutató néhány dokumentumot, 1-2 füzetet.

A szóbeli érdemes mindig alaposan megnéznetek az adott középiskola honlapját, ahol a felvételi információk között szerepel, hogy a szóbelire kell-e külön, és ha igen, akkor miből érdemes készülni.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a korábbi években milyennek érezték a diákok a szóbeli felvételit, akkor a sulinavigátor oldalán megtehetitek. Itt külön intézményre is tudtok szűrni.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.