Március 4-én kezdődnek a szóbelik azokban a középiskolákban, ahol ez a felvételi eljárás része.
Nagyon jó központi írásbelit kellett írni ahhoz, hogy valakit behívjanak a szóbelire a legjobb középiskolákban. Például a HVG 2024-es középiskolai rangsorában a harmadik helyet megszerző ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba például a honlapjukon közzétett információk szerint a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező 322 tanuló (negyedikesek) közül csak azokat a diákokat hívják be a szóbelire, akik a központi felvételi vizsgán legalább 89 pontot szereztek, míg a 6+1 évfolyamos gimnáziumba jelentkező (hatodik osztályos) 306 tanuló közül csak az írásbelin legalább 80 pontot elért diákok szóbelizhetnek.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy kell-e készülni a szóbelire? Általánosságban elmondható, hogy a szóbeli felvételi függ az intézménytől, van olyan intézmény ahol tételek is vannak (főleg a különböző tagozatokon), de van olyan ahol inkább a kompetenciákat nézik, és akad olyan is, ahol inkább az elbeszélgetésen van a hangsúly.
Például az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium hat évfolyamos képzésénél arra kíváncsiak a vizsgáztatók a szóbelin, hogy mennyire jó a diák szövegértelmezése, problémamegoldó-képessége és egyébként mi iránt érdeklődik.
A Veres Pálné Gimnáziumban pedig a hatodikosoktól azt kérik, hogy a szóbelire hozzák magukkal a diákigazolványukat, egy arcképet, az okleveleiket, illetve a sikereiket bemutató néhány dokumentumot, 1-2 füzetet.
A szóbeli érdemes mindig alaposan megnéznetek az adott középiskola honlapját, ahol a felvételi információk között szerepel, hogy a szóbelire kell-e külön, és ha igen, akkor miből érdemes készülni.
Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a korábbi években milyennek érezték a diákok a szóbeli felvételit, akkor a sulinavigátor oldalán megtehetitek. Itt külön intézményre is tudtok szűrni.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
