Középiskolai felvételi: az SNI-s diákoknak a jelentkezésnél mire kell figyelni?

Jár-e plusz perc az SNI-s tanulónak a központi írásbelin? Kérhetnek-e tantárgyi felmentést az írásbeli vizsga alól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokra más értékelési szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. Hogy pontosan melyek ezek, azt mindig az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján egyedileg határozzák meg.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Nem biztos, hogy meg kell írni a központi írásbelit

A középiskolai felvételi során az intézmény felvételi tájékoztatójában szerepelnie kell, hogy az SNI-s diákok esetében milyen speciális elbírálási szabályokat alkalmaznak. Ha a kiválasztott iskola felvételi követelményként szabja meg a központi írásbelit, akkor a tanulónak és a szüleinek még november 30-a előtt tisztáznia kell az intézménnyel, hogy a szakértői vélemény alapján a diáknak meg kell-e írnia a vizsgát egyik vagy mindkét tárgyból. Fontos, hogy ezt mindig azzal a középiskolával kell egyeztetni, ahova a tanuló a későbbiekben szeretne majd jelentkezni.

Előfordulhat, hogy az iskola úgy dönt, hogy a diáknak nem kell megírnia a központi írásbelit, vagy csak az egyik vizsgatárgy, például a magyar eredményét veszik figyelembe, vagy valamelyik tantárgy tanulmányi eredményét duplázzák.

Ha az SNI-s tanuló felmentést kap a központi írásbelin az egyik vagy mindkét tárgyból, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy más módon mérik fel a tudását, és döntenek a felvételéről. Ez intézményenként eltérő lehet, ezért érdemes még a jelentkezés előtt felvenni a kiválasztott iskolák igazgatóival a kapcsolatot.

A plusz perceket is kérelmezni kell

Ha meg kell írnia az SNI-s diáknak a központi írásbelit, de a szakértői vélemény alapján speciális körülményeket kell neki biztosítani, vagy segédeszközöket használhat, akkor kérelmet kell benyújtani a vizsgaszervező középiskolának.

Milyen kedvezményekről lehet szó?

  • időhosszabbítás
  • az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz, például számológép használata
  • a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint minden tanuló esetében a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben azt, hogy mely feladatok értékelése alól mentesül, ám ez – a vizsgaszituáció jellegéből fakadóan – a konkrét feladatsor ismerete nélkül, előzetesen nem lehetséges. Amennyiben az igazgatói határozatban a tanulót mentesítették az értékelési rendszer valamely részlete (pl.: a „külalak, íráskép” vagy a helyesírás értékelése) alól, akkor a felmentésben érintetfeladatokról/ itemekről minden esetben – a szakértői vélemény és a szülői kérelem alapján – a vizsgaszervező intézmény igazgatója egyedileg hoz határozatot.

    Az SNI-s diáknak akkor is érdemes jelentkeznie a központi írásbelire, ha a kiválasztott középiskolák nem kérik a központi írásbelit.

    Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig a diák meggondolja magát, másik iskolába szeretne menni, és mégis szükség lenne a központi írásbeli vizsga eredményére. A tanulót azért sem éri semmilyen hátrány, mert a központi írásbeli eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a kiválasztott középiskolákba.

     

    Hozzászólások

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

    A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

    Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

    A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.