Középiskolai felvételi: az SNI-s diákoknak a jelentkezésnél mire kell figyelni?

Jár-e plusz perc az SNI-s tanulónak a központi írásbelin? Kérhetnek-e tantárgyi felmentést az írásbeli vizsga alól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokra más értékelési szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. Hogy pontosan melyek ezek, azt mindig az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján egyedileg határozzák meg.

Nem biztos, hogy meg kell írni a központi írásbelit

A középiskolai felvételi során az intézmény felvételi tájékoztatójában szerepelnie kell, hogy az SNI-s diákok esetében milyen speciális elbírálási szabályokat alkalmaznak. Ha a kiválasztott iskola felvételi követelményként szabja meg a központi írásbelit, akkor a tanulónak és a szüleinek még november 30-a előtt tisztáznia kell az intézménnyel, hogy a szakértői vélemény alapján a diáknak meg kell-e írnia a vizsgát egyik vagy mindkét tárgyból. Fontos, hogy ezt mindig azzal a középiskolával kell egyeztetni, ahova a tanuló a későbbiekben szeretne majd jelentkezni.

Előfordulhat, hogy az iskola úgy dönt, hogy a diáknak nem kell megírnia a központi írásbelit, vagy csak az egyik vizsgatárgy, például a magyar eredményét veszik figyelembe, vagy valamelyik tantárgy tanulmányi eredményét duplázzák.

Ha az SNI-s tanuló felmentést kap a központi írásbelin az egyik vagy mindkét tárgyból, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy más módon mérik fel a tudását, és döntenek a felvételéről. Ez intézményenként eltérő lehet, ezért érdemes még a jelentkezés előtt felvenni a kiválasztott iskolák igazgatóival a kapcsolatot.

A plusz perceket is kérelmezni kell

Ha meg kell írnia az SNI-s diáknak a központi írásbelit, de a szakértői vélemény alapján speciális körülményeket kell neki biztosítani, vagy segédeszközöket használhat, akkor kérelmet kell benyújtani a vizsgaszervező középiskolának.

Milyen kedvezményekről lehet szó?

  • időhosszabbítás
  • az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz, például számológép használata
  • a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés

Az

Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint

minden tanuló esetében a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben azt, hogy mely feladatok értékelése alól mentesül, ám ez – a vizsgaszituáció jellegéből fakadóan – a konkrét feladatsor ismerete nélkül, előzetesen nem lehetséges. Amennyiben az igazgatói határozatban a tanulót mentesítették az értékelési rendszer valamely részlete (pl.: a „külalak, íráskép” vagy a helyesírás értékelése) alól, akkor a felmentésben érintetfeladatokról/ itemekről minden esetben – a szakértői vélemény és a szülői kérelem alapján – a vizsgaszervező intézmény igazgatója egyedileg hoz határozatot.

Az SNI-s diáknak akkor is érdemes jelentkeznie a központi írásbelire, ha a kiválasztott középiskolák nem kérik a központi írásbelit.

Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig a diák meggondolja magát, másik iskolába szeretne menni, és mégis szükség lenne a központi írásbeli vizsga eredményére. A tanulót azért sem éri semmilyen hátrány, mert a központi írásbeli eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a kiválasztott középiskolákba.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.