Keresztféléves felvételi: átlagosan 500 ezer forintba kerül egy önköltséges félév

A februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg, de jó pár alapképzés is megtalálható közöttük. Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges formában jelentkeznek a keresztféléves felvételire.

Bár a nemrég elindult felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, az általános felvételi eljárásban megtalálható legnépszerűbb szakok itt is előkerülnek. A legnépszerűbb 2022-es alap- és mesterszakok listáját itt nézhetitek meg.

Az egyik legnépszerűbb képzést, a gazdálkodási és menedzsmentet, a 2023-as keresztféléves felvételin magyar nyelven 5 egyetemen hirdették meg. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 350 ezer, a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) pedig 388 ezer a képzés féléves tandíja.

A kereskedelem és marketing a PTE-n és a METU-n ugyanannyiba kerül, mint az előbb említett gazdálkodás, azonban erre a szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is lehet jelentkezni, aminek költsége 400 ezer forint félévente.

A pénzügy és számvitel, a kommunikáció- és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások alapszakon 350-388 ezer forint között találhatóak.

A mesterképzéseken azonban ennél többet is elkérhetnek.

Itt már jóval kevesebb olyan egyetemet találni, ami 400 ezer forint alatt hirdette meg a képzéseit. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése 400 ezer forintba kerül.

A népszerű mérnöki szakokon azonban még ennél is magasabbak az árak. A BME-n és a Debreceni Egyetemen általánosan 500 ezer forintot kérnek el a gépészmérnöki és a villamosmérnöki képzésekért.

Akik mérnökinformatikus képzésre jelentkeznek, nekik a BME-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is egységesen 500 ezer forinttal kell számolniuk félévente.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.