Keresztféléves felvételi: átlagosan 500 ezer forintba kerül egy önköltséges félév

A februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg, de jó pár alapképzés is megtalálható közöttük. Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges formában jelentkeznek a keresztféléves felvételire.

Bár a nemrég elindult felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, az általános felvételi eljárásban megtalálható legnépszerűbb szakok itt is előkerülnek. A legnépszerűbb 2022-es alap- és mesterszakok listáját itt nézhetitek meg.

Az egyik legnépszerűbb képzést, a gazdálkodási és menedzsmentet, a 2023-as keresztféléves felvételin magyar nyelven 5 egyetemen hirdették meg. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 350 ezer, a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) pedig 388 ezer a képzés féléves tandíja.

A kereskedelem és marketing a PTE-n és a METU-n ugyanannyiba kerül, mint az előbb említett gazdálkodás, azonban erre a szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is lehet jelentkezni, aminek költsége 400 ezer forint félévente.

A pénzügy és számvitel, a kommunikáció- és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások alapszakon 350-388 ezer forint között találhatóak.

A mesterképzéseken azonban ennél többet is elkérhetnek.

Itt már jóval kevesebb olyan egyetemet találni, ami 400 ezer forint alatt hirdette meg a képzéseit. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése 400 ezer forintba kerül.

A népszerű mérnöki szakokon azonban még ennél is magasabbak az árak. A BME-n és a Debreceni Egyetemen általánosan 500 ezer forintot kérnek el a gépészmérnöki és a villamosmérnöki képzésekért.

Akik mérnökinformatikus képzésre jelentkeznek, nekik a BME-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is egységesen 500 ezer forinttal kell számolniuk félévente.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.