Ekkor lesznek a tavaszi érettségik 2024-ben

Mutatjuk az időpontokat.

  • Székács Linda

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint május 3-án kezdődnek és május 27-ig tartanak majd az írásbeli érettségi vizsgák 2024-ben.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az első mindenki számára kötelező írásbeli 2024. május 6-án 9:00 órakor a magyar nyelv és irodalom vizsgával kezdődik, amit a matek, a történelem, majd az angol és a német követ, utána pedig a választott tantárgyak. A vizsgák pontos beosztását itt láthatjátok:

 

Magyar Közlöny

Az emelt szintű szóbeli vizsgák 2024. június 5-én kezdődnek és június 12-ig tartanak majd. A középszintű szóbelik csak ezt követően jönnek, amiknek a lebonyolítására meglepően hosszú időtartamot határoztak meg, ezek 2024. június 17. és július 3. között lesznek. A pontos beosztásokat az intézmények később közlik majd az érintettekkel.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.