Ezekre járnak többletpontok a 2024-es felvételin

Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.

  • Székács Linda

Míg a korábbi években egységes szabályozás volt arra, hogy mire adhanak többletpontokat az egyetemek a felsőoktatási felvételin, 2024-től nem hiába kapott új nevet, és hívják intézményi pontoknak az extra pontszámok rendszerét.

Az új felvételi szabály szerint ugyanis 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat. Továbbra is járnak pontok többek között a

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért,

de az új szabályok miatt van olyan egyetem, melynek bizonyos szakjain pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel. Ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetemeken - például a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is - pontokat ér a hitéleti tevékenység vagy a hittanórán való részvétel, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 50-100 pontot érhet, ha valaki Pakson, vagy Dunaújváros egy bizonyos intézményében érettségizett.

Hogy pontosan képben legyetek azzal, melyik egyetemen mire kaphattok intézményi pontokat, azt javasoljuk, hogy alaposan nézzétek át a felvételi tájékoztatóikat.

A 2024-es felvételiről és a pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.