Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.
Míg a korábbi években egységes szabályozás volt arra, hogy mire adhanak többletpontokat az egyetemek a felsőoktatási felvételin, 2024-től nem hiába kapott új nevet, és hívják intézményi pontoknak az extra pontszámok rendszerét.
Az új felvételi szabály szerint ugyanis 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat. Továbbra is járnak pontok többek között a
de az új szabályok miatt van olyan egyetem, melynek bizonyos szakjain pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel. Ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetemeken - például a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is - pontokat ér a hitéleti tevékenység vagy a hittanórán való részvétel, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 50-100 pontot érhet, ha valaki Pakson, vagy Dunaújváros egy bizonyos intézményében érettségizett.
Hogy pontosan képben legyetek azzal, melyik egyetemen mire kaphattok intézményi pontokat, azt javasoljuk, hogy alaposan nézzétek át a felvételi tájékoztatóikat.
A 2024-es felvételiről és a pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
