Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Javában zajlik az idei pótfelvételi időszak, augusztus végén pedig a ponthatárok is megérkeznek. De vajon milyen pontokra számíthattok? Magasabbak lesznek vagy alacsonyabbak, mint az általános felvételiben?
A pótfelvételi egyik legfontosabb szabálya, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételi során meghatározott pontoknál, amikről a felvételiző diákok július 23-án kaptak tájékoztatást.
Kivételt csak azok a képzések jelentenek, amik az általános felvételiben esetleg nem indultak el, a pótfelvételi során viszont igen, és van is elegendő jelentkező a szak elindításához. Ilyenkor teljesen "új" ponthatárt húznak, csak a minimumponthatár lehet mérvadó - feltéve, ha egyáltalán van, hiszen idén ezekről az egyetemek döntenek. Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg a Felvi.hu-n, de néhány ilyen képzést mi is kigyűjtöttünk nektek. Ezekről ide kattintva olvashattok.
Mivel a pótfelvételi időszak rendkívül rövid, augusztus 6-án véget is ér, ezért mindenképp nézétek át figyelmesen a jelentkezési feltételeket, időben és hiánytalanul töltsétek ki az E-felvételit, és most se felejtsétek el az Ügyfélkapuban hitelesíteni a jelentkezéseteket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.