Alig vagyunk túl az általános felvételi eljárás ponthatárhúzásán, itt a következő időpont, amit várhattok, ha pótfelvételin jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre.
"A pótfelvételi ponthatárainak megállapítására várhatóan 2023. augusztus 28-án kerül sor, ekkor dől el, ki kerül be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg 2023. szeptember első napjaiban" - osztotta meg az Oktatási Hivatal.
A pótfelvételi eljárás során csak azok a diákok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárásban egyetlen képzésre sem kerültek be, vagy pedig nem is adták le az egyetemi/főiskolai jelentkezésüket. Abban az esetben tehát, ha bekerültetek valamilyen szakra, de mégsem szeretnétek beiratkozni rá és inkább más képzésre mennétek, ti sajnos nem jelentkezhettek a pótfelvételire. Nektek legközelebb a keresztféléves felvételi során, vagy a következő évi általános felvételi eljárásban lesz lehetőségetek.
A jelentkezés ezúttal is a felvi.hu felületén keresztül történik, amire augusztus 6-ig van lehetőségetek. Érdemes azonban alaposan átgondolni a döntéseteket, hiszen a pótfelvételiben csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhettek.
Amennyiben a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgát írnak elő, azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik, és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek!
- teszik hozzá.
A 2023-as felvételi összes pontszámát itt találjátok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
