Ma is több mint 13 ezren vizsgáznak - elkezdődött a németérettségi

Jóval kevesebben, mint az elmúlt napokban, de ma is több ezren vágnak neki a most kezdődő érettségi vizsgának német nyelvből. A mai német-érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a budapesti Goethe-Institutnak.

  • Székács Linda

Németből középszinten 11 537-en, emelt szinten pedig 2077-en érettségiznek. A vizsga és a feladatlapok az összes élő idegen nyelv esetében ugyanúgy épülnek fel. A diákok először a szövegértésüket teszik próbára, majd számot adnak a nyelvtantudásukról, a hallás utáni szövegértési képességeikről, végezetül pedig csakúgy, mint az angolosoknak, nekik is önálló szövegeket kell alkotniuk, jellemzően tehát a megadott feladatok alapján 100-120 és 200-250 szavas levelet, vagy kommentet kell írniuk.

A pontozás ugyanaz, mint tegnap az angolérettségin:

  • az olvasott szöveg értésére 33-at,
  • a nyelvhelyességre 18-at,
  • a hallott szöveg értésre 33-at
  • és az íráskészségre ugyancsak 33-at kaphattok.
A középszinten vizsgázók a feladatlapokra összesen 180 percet kapnak: 60 perc alatt kell teljesíteniuk a szövegértés feladatokat, 30-30 perc alatt a nyelvtant és a hallás utáni szövegértést, majd újabb 60 perc alatt a szövegalkotást. Az emelten vizsgázók viszont - a magasabb szintű feladatok miatt - egy órával több időt, vagyis 240 percet kapnak a teljes vizsgára, ami ezekben a percekben kezdődik el.
A mai németérettségiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.