Ma is több mint 13 ezren vizsgáznak - elkezdődött a németérettségi

Jóval kevesebben, mint az elmúlt napokban, de ma is több ezren vágnak neki a most kezdődő érettségi vizsgának német nyelvből. A mai német-érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a budapesti Goethe-Institutnak.

  • Székács Linda

Németből középszinten 11 537-en, emelt szinten pedig 2077-en érettségiznek. A vizsga és a feladatlapok az összes élő idegen nyelv esetében ugyanúgy épülnek fel. A diákok először a szövegértésüket teszik próbára, majd számot adnak a nyelvtantudásukról, a hallás utáni szövegértési képességeikről, végezetül pedig csakúgy, mint az angolosoknak, nekik is önálló szövegeket kell alkotniuk, jellemzően tehát a megadott feladatok alapján 100-120 és 200-250 szavas levelet, vagy kommentet kell írniuk.

A pontozás ugyanaz, mint tegnap az angolérettségin:

  • az olvasott szöveg értésére 33-at,
  • a nyelvhelyességre 18-at,
  • a hallott szöveg értésre 33-at
  • és az íráskészségre ugyancsak 33-at kaphattok.
A középszinten vizsgázók a feladatlapokra összesen 180 percet kapnak: 60 perc alatt kell teljesíteniuk a szövegértés feladatokat, 30-30 perc alatt a nyelvtant és a hallás utáni szövegértést, majd újabb 60 perc alatt a szövegalkotást. Az emelten vizsgázók viszont - a magasabb szintű feladatok miatt - egy órával több időt, vagyis 240 percet kapnak a teljes vizsgára, ami ezekben a percekben kezdődik el.
A mai németérettségiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.