Sajnos ha túl rövid vagy túl hosszú műelemzést írtatok, van egy rossz hírünk, ugyanis mindkét esetben pontlevonás jár a vizsgán. Mutatjuk, hogy a korábbi évek javítókulcsai alapján pontosan hány pontot veszíthettek, ha az esszétek nem felel meg a feladat terjedelmi korlátainak.
Mivel a feladat és a javítási útmutató is megszabja, milyen hosszúságú szöveget kell írnotok, az elvárt terjedelemtől való eltérés értelemszerűen pontveszteséggel jár. Mindegy, hogy végül túl rövid, vagy épp túl hosszú szöveget írtatok, a pontlevonást egyik esetben sem ússzátok meg. Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás esetében minimum 120, maximum 200 szavas szöveget kell írnotok, a műértelmezésnél vagy az összehasonlító elemzésnél pedig 400-800 szavas esszét várnak tőletek.
Ha valaki maximum 60 szót ír le, azt a javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi, a korábbi évek útmutatói alapján tehát az egész feladatra 0 pontot kell adni.
„Rövid terjedelemnek” nevezik, ha az érvelés és a gyakorlati szövegalkotásnál 60-120 szót sikerül kipréselnetek magatokból. Ebben az esetben „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám (mely középszinten maximum 3 pont lehet) csökkentendő” - írják a korábbi évek javítási útmutatói.
Mivel a műelemzésnél 400-800 szavas szöveget várnak, az ennél alacsonyabb vagy magasabb szószámú feladatmegoldásért szintén pontlevonás jár a szövegszerkezetre adható maximum 5 pontból.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett, véleményét a szövegértésről ide kattintva, a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.
Ha szeretnétek többet megtudni a mai vizsgáról, kövessétek a folyamatosan frissülő percről percre tudósításunk:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
