Túl rövid műelemzést írtatok? Mutatjuk, mi történik ebben az esetben

Sajnos ha túl rövid vagy túl hosszú műelemzést írtatok, van egy rossz hírünk, ugyanis mindkét esetben pontlevonás jár a vizsgán. Mutatjuk, hogy a korábbi évek javítókulcsai alapján pontosan hány pontot veszíthettek, ha az esszétek nem felel meg a feladat terjedelmi korlátainak.

  • Székács Linda

Mivel a feladat és a javítási útmutató is megszabja, milyen hosszúságú szöveget kell írnotok, az elvárt terjedelemtől való eltérés értelemszerűen pontveszteséggel jár. Mindegy, hogy végül túl rövid, vagy épp túl hosszú szöveget írtatok, a pontlevonást egyik esetben sem ússzátok meg. Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás esetében minimum 120, maximum 200 szavas szöveget kell írnotok, a műértelmezésnél vagy az összehasonlító elemzésnél pedig 400-800 szavas esszét várnak tőletek.

Ha valaki maximum 60 szót ír le, azt a javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi, a korábbi évek útmutatói alapján tehát az egész feladatra 0 pontot kell adni.

„Rövid terjedelemnek” nevezik, ha az érvelés és a gyakorlati szövegalkotásnál 60-120 szót sikerül kipréselnetek magatokból. Ebben az esetben „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám (mely középszinten maximum 3 pont lehet) csökkentendő” - írják a korábbi évek javítási útmutatói.

Mivel a műelemzésnél 400-800 szavas szöveget várnak, az ennél alacsonyabb vagy magasabb szószámú feladatmegoldásért szintén pontlevonás jár a szövegszerkezetre adható maximum 5 pontból.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett, véleményét a szövegértésről ide kattintva, a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.

Ha szeretnétek többet megtudni a mai vizsgáról, kövessétek a folyamatosan frissülő percről percre tudósításunk:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.