Sajnos ha túl rövid vagy túl hosszú műelemzést írtatok, van egy rossz hírünk, ugyanis mindkét esetben pontlevonás jár a vizsgán. Mutatjuk, hogy a korábbi évek javítókulcsai alapján pontosan hány pontot veszíthettek, ha az esszétek nem felel meg a feladat terjedelmi korlátainak.
Mivel a feladat és a javítási útmutató is megszabja, milyen hosszúságú szöveget kell írnotok, az elvárt terjedelemtől való eltérés értelemszerűen pontveszteséggel jár. Mindegy, hogy végül túl rövid, vagy épp túl hosszú szöveget írtatok, a pontlevonást egyik esetben sem ússzátok meg. Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás esetében minimum 120, maximum 200 szavas szöveget kell írnotok, a műértelmezésnél vagy az összehasonlító elemzésnél pedig 400-800 szavas esszét várnak tőletek.
Ha valaki maximum 60 szót ír le, azt a javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi, a korábbi évek útmutatói alapján tehát az egész feladatra 0 pontot kell adni.
„Rövid terjedelemnek” nevezik, ha az érvelés és a gyakorlati szövegalkotásnál 60-120 szót sikerül kipréselnetek magatokból. Ebben az esetben „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám (mely középszinten maximum 3 pont lehet) csökkentendő” - írják a korábbi évek javítási útmutatói.
Mivel a műelemzésnél 400-800 szavas szöveget várnak, az ennél alacsonyabb vagy magasabb szószámú feladatmegoldásért szintén pontlevonás jár a szövegszerkezetre adható maximum 5 pontból.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett, véleményét a szövegértésről ide kattintva, a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.
Ha szeretnétek többet megtudni a mai vizsgáról, kövessétek a folyamatosan frissülő percről percre tudósításunk:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
