Minden, amit a szóbeli érettségiről tudni kell: ki és mikor húzhat póttételt?

Már elkezdtétek a készülést az érettségire, és a szóbeli is előkerült? A következő cikksorozatunkban válaszolunk pár fontos kérdésre az érettségi második körével kapcsolatban. Első rész: mikor lehet póttételt húzni.

  • Eduline

A legtöbben - akár közép-, akár emelt szinten vizsgáznak - már elkezdték a felkészülést a vizsgára és ezzel együtt a szóbelire is. Az érettségi csoportokban egyre több kérdés merül fel a vizsgaszabályokkal kapcsolatban, most ezekre válaszolunk nektek.

Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?

Akkor, ha a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából egyáltalán nem vagytok képben, azaz feleletetek értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek.

Fontos, hogy ilyenkor a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani - magyarázza az Oktatási Hivatal. Ha úgy döntenétek, hogy nem húztok a póttételt, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt értek el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem buktok meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt - emeli ki a tájékoztató.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.