Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az alapképzéshez hasonlóan a mesterképzésekre is február 15-ig kell leadni a jelentkezést. Összeszedtük, mire figyeljetek oda, ha idén felvételiznétek.
Kik és hogyan jelentkezhetnek?
A mesterképzésre jelentkezés legfontosabb feltétele, hogy már rendelkeznetek kell legalább egy felsőfokú végzettséggel, vagy amennyiben még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, legkésőbb 2023. júliusáig záróvizsgáznotok kell és feltölteni a felsőfokú okleveleteket az E-felvételi rendszerébe.
A felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje a mesterképzések esetében is 2023. február 15., ezt követően már nem adhatjátok le a kérelmeteket.
Az alapszakos jelentkezéshez hasonlóan ebben az esetben is az E-felvételiben kell felállítanotok a sorrendeteket, rögzítenetek az adataitokat és hitelesíteni a jelentkezést, amit az Ügyfélkapun keresztül kell megtennetek.
Mit kell feltölteni?
A legfontosabb, hogy az alapképzéshez hasonlóan mesteren is járnak többletpontok a nyelvvizsgákért, sport- vagy tanulmányi eredményekért, hátrányos helyzetért, fogyatékossággal, gyermekgondozásért. Ezek egy részét külön dokumentummal kell igazolni.
Hány pontot lehet szerezni?
A mesterszakos felvételi során maximum mindössze 100 pontot szerezhettek. Ez azért van, mert az alapszak elvégzését követően már nem a középiskolai eredményeitek számítanak, hanem a diplomátok minősítése, a záróvizsgátok, valamint az egyetem által megszabott írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák vagy beszélgetések eredményei.
Érdemes azonban odafigyelnetek arra, hogy a pontszámítási módok eltérőek lehetnek, ezért mindenképp nézzetek utána, hogy az általatok megjelölt egyetemeknek és szakoknak pontosan mik a követelményei, és a felvételi vizsgákra - ha vannak - mikor kerül sor.
Ha megvagytok mindennel, már csak az eredményekre kell várnotok, amik idén július 26-án érkeznek.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.