A nyelvtudás, a tanulmányi és sporteredmények mellett 2024-től a munkatapasztalatért is extra pontok járhatnak a felsőoktatási felvételin.
2024-től az egyetemek, főiskolák többé-kevésbé szabad kezet kapnak a felvételi követelmények, így az intézményi pontszámok meghatározásában. Az egyházi intézményekben például pontok járnak a hitéletért, több egyetemen, például a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is figyelembe veszik saját felvételi-előkészítő kurzusaik elvégzését, és számos intézményben a releváns munkatapasztalatért is pontok járnak.
Pedagógusok előnyben
Nem csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem, de többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Debreceni Egyetem, és a Gál Ferenc Egyetem is pontokkal jutalmazza azokat a jelentkezőket, akik pedagógusképzésre szeretnének bekerülni, és rendelkeznek releváns munkatapasztalattal. Az ELTE összes tanárképzésen 20 pontot ér a legalább egyéves, köznevelési intézményben eltöltött munkatapasztalat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a pszichológia alapképzés kivételével minden bölcsész-, pedagógus- és társadalomtudományi szakon maximum 30 pontot érhet a képzési területnek megfelelő munkakörben szerzett munkatapasztalat. A Debreceni Egyetemen a munka időtartama a mérvadó, azok a felvételizők, akik például gyógypedagógusnak vagy óvodapedagógusnak készülnek, a legalább 6 hónapos, köznevelési vagy szociális intézményben vállalt munkáért 20, a két évnél több munkatapasztalatért pedig 40 pontot kapnak. A Gál Ferenc Egyetem pedagógusképzésein pedig 50 pontot adnak az 1-5 éves, 100 pontot pedig az 5 évet meghaladó pedagógiai munkaviszonyért.
Más szakokon is értékelik
A korábbi munkaviszony nem csak a pedagógiai, de más szakterületeken is extra pontszámokat jelenthet. A releváns munkatapasztalatot figyelembe veszik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem összes agrárképzésén: a legalább 3 éves, munkáltató által igazolt munkaviszonyért a maximális 100 pont jár, de az Állatorvostudományi Egyetemen is 20 pontot ér a megfelelően igazolt tapasztalat.
Intézményi pontok járnak továbbá a műszaki, a gazdaságtudományi, a sporttudományi, a jogi, és az orvosi- vagy egészségtudományi karok képzésein is. A Semmelweis Egyetem több képzésért például 20 pont járhat a munkatapasztalatért, a Szegedi Tudományegyetem több szakján 10-50 ponttal díjazzák a munkatapasztalatot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is extra pontokat kaphattok a szakirányú tapasztalatért, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig minden, a választott képzéssel összefüggő, legalább egyéves tapasztalatért megítélik a maximális 100 pontot.
Fontos persze, hogy az intézményi pontok rendszere főiskolánként és egyetemenként eltérő, így jelentkezés előtt érdemes alaposan átolvasni a szabályokat.
Az intézmények 2024-es pontszámítási rendszeréről itt szerezhettek plusz infót.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
