Megvan, milyen szabályok lesznek a Miskolci Egyetemen 2023-tól

Nem határoz meg minimumpontszámot a Miskolci Egyetem a 2023-as és 2024-es felsőoktatási felvételi eljárásokban - többek között ez is átalakul a következő felvételiben. Elhoztuk a szabályokat.

  • Eduline

Továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogász osztatlan képzésre, az anglisztika és germanisztika alapképzésekre, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára - közölte az egyetem, de 2024-től a felvételiben a szakonként elfogadott érettségi vizsgatárgyak köre és szintje módosul.

Az egyetem hozzáteszi, ezek a változások alapvetően a 2024-es általános felvételi eljárástól kezdve érvényesek. De azok a módosítások, amelyek a jelentkezők számára kedvezőek, már a 2023-as felvételi eljárásban alkalmazandók.

Ennek alapján már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – alap- és osztatlan képzésben 280 pont, mesterképzésben 50 pont –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Megvannak a Semmelweis Egyetem szabályai is

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. A Szegedi Tudományegyetem képzéseinek jelentős részéhez elég lesz a középszintű érettségi 2023-ban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.