Megvan, milyen szabályok lesznek a Miskolci Egyetemen 2023-tól

Nem határoz meg minimumpontszámot a Miskolci Egyetem a 2023-as és 2024-es felsőoktatási felvételi eljárásokban - többek között ez is átalakul a következő felvételiben. Elhoztuk a szabályokat.

  • Eduline

Továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogász osztatlan képzésre, az anglisztika és germanisztika alapképzésekre, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára - közölte az egyetem, de 2024-től a felvételiben a szakonként elfogadott érettségi vizsgatárgyak köre és szintje módosul.

Az egyetem hozzáteszi, ezek a változások alapvetően a 2024-es általános felvételi eljárástól kezdve érvényesek. De azok a módosítások, amelyek a jelentkezők számára kedvezőek, már a 2023-as felvételi eljárásban alkalmazandók.

Ennek alapján már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – alap- és osztatlan képzésben 280 pont, mesterképzésben 50 pont –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Megvannak a Semmelweis Egyetem szabályai is

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. A Szegedi Tudományegyetem képzéseinek jelentős részéhez elég lesz a középszintű érettségi 2023-ban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna