Megvan, milyen szabályok lesznek a Miskolci Egyetemen 2023-tól

Nem határoz meg minimumpontszámot a Miskolci Egyetem a 2023-as és 2024-es felsőoktatási felvételi eljárásokban - többek között ez is átalakul a következő felvételiben. Elhoztuk a szabályokat.

  • Eduline

Továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogász osztatlan képzésre, az anglisztika és germanisztika alapképzésekre, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára - közölte az egyetem, de 2024-től a felvételiben a szakonként elfogadott érettségi vizsgatárgyak köre és szintje módosul.

Az egyetem hozzáteszi, ezek a változások alapvetően a 2024-es általános felvételi eljárástól kezdve érvényesek. De azok a módosítások, amelyek a jelentkezők számára kedvezőek, már a 2023-as felvételi eljárásban alkalmazandók.

Ennek alapján már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – alap- és osztatlan képzésben 280 pont, mesterképzésben 50 pont –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Megvannak a Semmelweis Egyetem szabályai is

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. A Szegedi Tudományegyetem képzéseinek jelentős részéhez elég lesz a középszintű érettségi 2023-ban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.