A szakok egy részén törölte a kötelező emelt szintű érettségit a Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem képzéseinek jelentős részéhez elég lesz a középszintű érettségi 2023-ban.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin változnak a szabályok, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt.

A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.

Hozzátették azt is: a pluszpontokért mégis érdemes emelt szinten érettségizni, mert az 2024-től jóval több pontot ér, mint a középszintű vizsga. A felsőoktatási intézmény részletes pontszámítási tájékoztatóját itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.