Idén is vannak olyan ponthatárok, amiket már nyolc előtt lehet tudni

Nem, nem derültek ki előbb a ponthatárok, ezeket már a jelentkezéskor lehetett tudni. Összeszedtük, mi azt ami már (szinte) biztos.

  • Csik Veronika

2022-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:

  • alap- és osztatlan szakon 280 pont
  • felsőoktatási szakképzésen 240 pont
  • mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Arról nem is beszélve, hogy a végleges ponthatárok ezeknél jóval magasabbak lesznek a ponthatárhúzáson.

Az előzetes ponthatárok

Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. A legmagasabb előzetes ponthatárokat a gazdasági szakokon húzták: a pénzügy és számvitelen, az alkalmazott közgazdaságtanon, a gazdálkodási és menedzsmenten is 400 pont a limit. Az általános orvosi és a fogorvosi képzésen 380, az osztatlan tanári szakon 305, a jogászképzésen 350 pont.

Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Bár ezek nem végleges ponthatárok - hiszen a ponthatárhúzás napján csökkenhetnek, de emelkedhetnek is -, érdemes őket szem előtt tartani. Kíváncsiak vagytok tavaly mennyit emelkedtek ezek a ponthatárok? Itt megnézhetitek.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.