Idén is előzetes ponthatárokat húztak negyvenegy alap- és osztatlan szakon. Aki ilyen képzésen szeretne tanulni állami ösztöndíjasként, annak el kell érnie ezt a limitet.
A legmagasabb előzetes ponthatárokat a gazdasági szakokon húzták: a pénzügy és számvitelen, az alkalmazott közgazdaságtanon, a gazdálkodási és menedzsmenten is 400 pont a limit. Az általános orvosi és a fogorvosi képzésen 380, az osztatlan tanári szakon 305, a jogászképzésen 350 pont.
A teljes listát itt nézhetitek meg:
Fontos, hogy előzetes ponthatárokat csak állami ösztöndíjas (vagyis tandíjmentes) képzéseken határoztak meg. Aki államilag támogatott formában szeretne ezeken a szakokon tanulni, annak el kell érnie ezt a limitet – mindegy, hogy melyik egyetem, főiskola ilyen képzésére jelentkezik.
Persze az előzetes ponthatárok változhatnak – volt már rá példa, hogy végül kevesebb ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni egy-egy ilyen szakon, de olyan is előfordult már, hogy egy-egy egyetemen végül magasabb ponthatárt húztak.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
