Idén 99 192-en felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, ez 2 700-al kevesebb, mint a tavalyi jelentkezőszám. A legnépszerűbb szakok között is van átrendeződés.
Összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára - közölte Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján. A 2021-es általános felvételin 101 881, 2020-ban pedig 91 458 diák jelentkezett a felsőoktatásba.
A felvételizők 64 százaléka idén is alapszakra szeretne bejutni. Mesterképzést 18, aosztatlan képzést 12, felsőoktatási szakképzést 6 százalék választott. Ami a legnépszerűbb szakokat illeti, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment vezet, ezt a pszichológia követi, de a harmadik helyen nem informatikai vagy gazdasági képzés áll, hanem az ápolás és betegellátás. A legnépszerűbb szakok 2022-ben tehát a következők:
Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese azt közölte, hogy a legnépszerűbb képzési terület évek óta a gazdálkodástudományi, a műszaki, a bölcsészettudományi, a pedagógusi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai. Gazdálkodástudományi képzésre csaknem 22 ezren jelentkeztek idén.
A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 15 610 jelentkezővel, a második a Debreceni Egyetem, a harmadik pedig a Szegedi Tudományegyetem.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
