Mi történik, ha több helyen is eléritek a felvételi ponthatárt? Mi a helyzet akkor, ha a kiválasztottot szakotok mégsem indul el? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mesterképzésre jelnetkezek idén. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben több helynél is elérem a minimum ponthatárt, köztük az elsőként megjelöltre is, viszont a szak nem indul el, úgy a következő helyre felvételt nyerek, vagy elúszott idénre a lehetőségem?
- írta egy olvasónk. A kérdés mesterképzés és alapképzés esetében is izgalmas lehet, a válasz pedig mind a két esetben ugyanaz. Ha eléritek a minimumponthatárt (alap- és osztatlan képzés esetben 280 pont, mesterképzésnél 50 pont), és eléritek a végleges felvételi ponthatárt is, arra a képzésre kerültök be, ahol először eléritek a ponthatárt.
Pontosabban: a felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre.
A 2022-es felvételi tájékoztató szerint a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Ebben az esetben őt már nem is veszik figyelembe a rangsor kialakításánál.
Lehet, hogy nem indul el?
Előfordulhat olyan eset is, hogy egy egyetem a meghirdetett szakot nem indítja el. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha nincs elegendő érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező. Minderre figyelemmel érdemes több jelentkezési helyet is megjelölni a jelentkezési kérelemben, hogy ne maradjatok hoppon - teszi hozzá a tájékoztató.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
