Mi történik, ha több helyen is eléritek a felvételi ponthatárt? Mi a helyzet akkor, ha a kiválasztottot szakotok mégsem indul el? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mesterképzésre jelnetkezek idén. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben több helynél is elérem a minimum ponthatárt, köztük az elsőként megjelöltre is, viszont a szak nem indul el, úgy a következő helyre felvételt nyerek, vagy elúszott idénre a lehetőségem?
- írta egy olvasónk. A kérdés mesterképzés és alapképzés esetében is izgalmas lehet, a válasz pedig mind a két esetben ugyanaz. Ha eléritek a minimumponthatárt (alap- és osztatlan képzés esetben 280 pont, mesterképzésnél 50 pont), és eléritek a végleges felvételi ponthatárt is, arra a képzésre kerültök be, ahol először eléritek a ponthatárt.
Pontosabban: a felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre.
A 2022-es felvételi tájékoztató szerint a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Ebben az esetben őt már nem is veszik figyelembe a rangsor kialakításánál.
Lehet, hogy nem indul el?
Előfordulhat olyan eset is, hogy egy egyetem a meghirdetett szakot nem indítja el. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha nincs elegendő érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező. Minderre figyelemmel érdemes több jelentkezési helyet is megjelölni a jelentkezési kérelemben, hogy ne maradjatok hoppon - teszi hozzá a tájékoztató.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
