Mi történik, ha több helyen is eléritek a felvételi ponthatárt? Mi a helyzet akkor, ha a kiválasztottot szakotok mégsem indul el? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mesterképzésre jelnetkezek idén. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben több helynél is elérem a minimum ponthatárt, köztük az elsőként megjelöltre is, viszont a szak nem indul el, úgy a következő helyre felvételt nyerek, vagy elúszott idénre a lehetőségem?
- írta egy olvasónk. A kérdés mesterképzés és alapképzés esetében is izgalmas lehet, a válasz pedig mind a két esetben ugyanaz. Ha eléritek a minimumponthatárt (alap- és osztatlan képzés esetben 280 pont, mesterképzésnél 50 pont), és eléritek a végleges felvételi ponthatárt is, arra a képzésre kerültök be, ahol először eléritek a ponthatárt.
Pontosabban: a felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre.
A 2022-es felvételi tájékoztató szerint a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Ebben az esetben őt már nem is veszik figyelembe a rangsor kialakításánál.
Lehet, hogy nem indul el?
Előfordulhat olyan eset is, hogy egy egyetem a meghirdetett szakot nem indítja el. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha nincs elegendő érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező. Minderre figyelemmel érdemes több jelentkezési helyet is megjelölni a jelentkezési kérelemben, hogy ne maradjatok hoppon - teszi hozzá a tájékoztató.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
