Olvasói kérdés: mi történik a jelentkezésemmel, ha nem indul el a meghirdetett szak?

Mi történik, ha több helyen is eléritek a felvételi ponthatárt? Mi a helyzet akkor, ha a kiválasztottot szakotok mégsem indul el? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mesterképzésre jelnetkezek idén. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben több helynél is elérem a minimum ponthatárt, köztük az elsőként megjelöltre is, viszont a szak nem indul el, úgy a következő helyre felvételt nyerek, vagy elúszott idénre a lehetőségem?

- írta egy olvasónk. A kérdés mesterképzés és alapképzés esetében is izgalmas lehet, a válasz pedig mind a két esetben ugyanaz. Ha eléritek a minimumponthatárt (alap- és osztatlan képzés esetben 280 pont, mesterképzésnél 50 pont), és eléritek a végleges felvételi ponthatárt is, arra a képzésre kerültök be, ahol először eléritek a ponthatárt.

Pontosabban: a felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre. 

A 2022-es felvételi tájékoztató szerint a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert. Ebben az esetben őt már nem is veszik figyelembe a rangsor kialakításánál.

Lehet, hogy nem indul el?

Előfordulhat olyan eset is, hogy egy egyetem a meghirdetett szakot nem indítja el. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha nincs elegendő érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező. Minderre figyelemmel érdemes több jelentkezési helyet is megjelölni a jelentkezési kérelemben, hogy ne maradjatok hoppon - teszi hozzá a tájékoztató.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.