A felvételi már elkezdődött, de a jelentkezési határidőig még van egy hónap. De mit jelent a képzéslistában az ANA vagy az ANK rövidítés? És az N, E, L vagy a T?
ANA vagy ANK? A meghirdetett képzések mellett mindig ott vannak ezek a rövidítések, de pontosan mit jelentenek? Három elemük van: az első betű a képzési szintre utal – alap-, mester-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzés, tehát A, M, O vagy F. Ha alapszakra jelentkeztek, akkor az A betűvel kezdődő rövidítéseket figyeljétek. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
A második elem a munkarendet jelöli. A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű, vagyis nappali munkarendű, részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás. Ennek jelölése N, E, L, vagy T. Tehát ha a „hagyományos” rendszerben szeretnétek tanulni (vagyis "főállású" egyetemisták lennétek, órákkal hétfőtől péntekig), akkor a középső betű N lesz.
A harmadik betű a finanszírozási formát jelöli. Az A az állami ösztöndíjas (vagyis a képzésetek költségét az állam fizeti), a K az önköltséges. Utóbbinál a képzés költségeit nektek kell fizetnetek.
Mi az az osztatlan képzés és a felsőoktatási szakképzés?
Az osztatlan képzés azt jelenti, hogy nem egy alap- és egy mesterképzést kell elvégezni a mesterdiplomához, hanem ezeket "összevonva", általában 10-12 félév alatt szerezhettek diplomát (többek között az orvosi és a tanári képzéseket hirdetik meg ilyen formában).
A felsőoktatási szakképzéseket egyetemek és főiskolák hirdetik meg, a kétéves képzések végén diplomát azonban nem kaptok, helyette felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet szerezhettek. Ha ilyen képzésre jelentkeztek, akkor fontos tudni, hogy a felvételi feltétele az érettségi, illetve a minimumponthatár (240 pont) elérése. Ha felsőoktatási szakképzést végeztek, és később egy alapszakkal folytatnátok, akkor adott képzési területen akár a kreditjeiteket is elismertethetitek, illetve többletpontot is kaphattok. A felsőoktatási szakképzésről érdemes elolvasni ezt a cikket:
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
