A felvételi már elkezdődött, de a jelentkezési határidőig még van egy hónap. De mit jelent a képzéslistában az ANA vagy az ANK rövidítés? És az N, E, L vagy a T?
ANA vagy ANK? A meghirdetett képzések mellett mindig ott vannak ezek a rövidítések, de pontosan mit jelentenek? Három elemük van: az első betű a képzési szintre utal – alap-, mester-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzés, tehát A, M, O vagy F. Ha alapszakra jelentkeztek, akkor az A betűvel kezdődő rövidítéseket figyeljétek. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
A második elem a munkarendet jelöli. A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű, vagyis nappali munkarendű, részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás. Ennek jelölése N, E, L, vagy T. Tehát ha a „hagyományos” rendszerben szeretnétek tanulni (vagyis "főállású" egyetemisták lennétek, órákkal hétfőtől péntekig), akkor a középső betű N lesz.
A harmadik betű a finanszírozási formát jelöli. Az A az állami ösztöndíjas (vagyis a képzésetek költségét az állam fizeti), a K az önköltséges. Utóbbinál a képzés költségeit nektek kell fizetnetek.
Mi az az osztatlan képzés és a felsőoktatási szakképzés?
Az osztatlan képzés azt jelenti, hogy nem egy alap- és egy mesterképzést kell elvégezni a mesterdiplomához, hanem ezeket "összevonva", általában 10-12 félév alatt szerezhettek diplomát (többek között az orvosi és a tanári képzéseket hirdetik meg ilyen formában).
A felsőoktatási szakképzéseket egyetemek és főiskolák hirdetik meg, a kétéves képzések végén diplomát azonban nem kaptok, helyette felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet szerezhettek. Ha ilyen képzésre jelentkeztek, akkor fontos tudni, hogy a felvételi feltétele az érettségi, illetve a minimumponthatár (240 pont) elérése. Ha felsőoktatási szakképzést végeztek, és később egy alapszakkal folytatnátok, akkor adott képzési területen akár a kreditjeiteket is elismertethetitek, illetve többletpontot is kaphattok. A felsőoktatási szakképzésről érdemes elolvasni ezt a cikket:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
