Az iskolákba december óta az ott tanulókon és dolgozókon kívül csak azok léphetnek be, akiknek van védettségi igazolványuk. Fontos: ez a szabály a középiskolai felvételire érkező diákokra nem érvényes.
A felvélizőknek nem kell védettségi igazolvány, ahogy a felvételi előkészítőkre járóknak sem. A debreceni Tóth Árpád Gimnázium oldalán azt írja, "2021. december 1-től 12 éves kor fölötti személyek az intézménybe csak védettségi igazolvány - vagy azt helyettesítő dokumentum, applikáció - birtokában léphetnek be. A fenti rendelkezés nem vonatkozik a felvételi előkészítőkre, nyolcadikos szakkörökre, tanulmányi versenyekre, felvételi vizsgára érkező tanulókra."
A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum és az Óbudai Árpád Gimnázium is arról ír, hogy a felvételiző diákoknak mindössze fényképes igazolványt (diák- vagy személyi igazolványt) és a vizsgához szükséges felszerelést kell magukkal vinniük, a maszk viselése azonban kötelező.
A szülőkre már szigorúbb előírások vonatkoznak, ők a legtöbb intézményben csak a bejáratig kísérhetik a felvételizőket.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
