Jelenleg is zajlik a 2021-es őszi érettségi, így a kérdés sokakat érint: milyen az érettségi pontszámítás középszinten és emelt szinten? Most megmutatjuk, hány százaléktól van meg a kettes és hánytól az ötös nemcsak most, hanem a 2022-es érettségiken is.
Milyen az érettségi pontszámítás középszinten?
Az érettségin az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen elért pontszámokat összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.
Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészből legalább tizenkét (12) százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphassatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.
A 2021-es őszi érettségiről szóló legfrissebb híreinket itt nézhetitek meg.
Kivételes tárgy a matek, itt ugyanis csak egy esetben van szóbeli: középszintű matematika vizsgatárgyból, ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot szóbelizhettek.
Milyen az érettségi pontszámítás emelt szinten?
Emelt szinten is ugyanúgy működik a pontszámítás, mint középszinten. Itt összeadják az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen elért pontszámokat, és így jön ki a teljes vizsga százalékos eredménye.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
