Mutatjuk, hány többletpontot kaphattok a 2022-as felsőoktatási felvételin, ha egy tanulmányi vagy művészeti versenyen értetek el helyezést, és pontosan milyen eredmények számítanak.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.
Szintén így számítják a többletpontokat a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), illetve az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) elért helyezésért is.
Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontot szerezhettek.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok 30 többletpontot, az első díjasok 20 többletpontot kaphatnak.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpontot kaphattok.
Ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) elért eredmény alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra vagytok jogosultak.
A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért eredményért is kaphattok többletpontot: az 1-3. helyezésért 20 többletpont, a különdíjért 10 többletpont jár.
Az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1. helyezésért 100 többletpont, 2. helyezésért 50 többletpont, 3. helyezésért 25 többletpont adható.
A Nemzetközi Tudományos Diákolimpia 1-3. helyezéséért 100 többletpontot kaphattok. Arról, hogy melyik eredményt milyen képzésre jelentkezéskor számítják be, ide kattintva olvashattok.
A V4-es Közgazdasági Diákolimpiának nemzetközi döntöjében elért 1-3. helyezésért 100 többletpont kapható, abban az esetben, ha gazdaságtudományi területen folytatjátok tanulmányaitokat.
Az Országos Haditorna Versenyen 1-3. helyezést elért csapat tagjai 15 többletpontot kaphatnak, ha az állami légiközlekedési, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai infokommunikáció és a katonai vezetői alapképzési szakok valamelyikére jelentkeznek.
A tanulmányi és művészeti versenyeredményekkel kapcsolatos további részletekrőlide kattintva olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
