Idén más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgapontokra. Az is kaphat pluszpontot, akinek csak "fél" nyelvvizsgája van. Mutatjuk a szabályokat.
Alapesetben a középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 többletpontot, a felsőfokúért (C1) pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:
A járványügyi keveredés miatt meghozott szabályok valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkoznak majd, hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, - de addig is a 2021-es általános, illetve pótfelvételi szabályait felülírják.
Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a nektek kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg.
Viszont arra is érdemes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.
Egy vizsgarész nem sikerült, kaphatok pontot?
Ha komplex vizsgára jelentkeztetek és egy vizsgarész nem sikerült, akkor csak abban az esetben kaphattok pontot, hogyha a sikeres részvizsgáról kaptok bizonyítványt. Tehát vagy egy sikeres írásbeli vagy egy sikeres szóbeli nyelvvizsgátok van és a bizonyítvány is időben megérkezett - ugyanis már csak pár napotok van feltölteni a hiányzó papírokat: július 8. az ügyintézési határidő vége. Arról, hogy mit kell és mit nem kell feltölteni idén, itt írtunk.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos legfontosabb szabályokat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
