Felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek? Háromféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal

Összeszedtük, milyen pontszámítási szabályokra számíthattok ezeken a képzéseken.

  • Tóth Alexandra

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, akkor jó, ha tudjátok, hogy ezeken a szakokon a felvételi összpontszámot háromféleképpen lehet kiszámítani: 

  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) + érettségi pontok (maximum 200 pont) + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • érettségi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont

Fontos, hogy a felsorolt lehetőségek közül nem ti döntitek el, melyiket módszert szeretnétek alkalmazni, automatikusan a számotokra legelőnyösebb módon fogják számolni a pontjaitokat.

Azt azonban ne felejtsétek el hogy felsőoktatási szakképzésre csak akkor kerülhettek be, ha az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámotok eléri a 240 pontot, és eléritek az adott képzésen - az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében - 2021. július 22-én meghúzott ponthatárt.

Továbbtanuláshoz is jól jöhet

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, és a pontszámítás nem az oklevélből történik, 32 többletpontot kaphattok. Arról, hogy mi mindenért kaphattok még pluszpontokat, itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.