Három nap, három vizsga, egy osztályzási szabály: minden a pontszámokról

A mai történelemvizsgával véget érnek a minden végzősnek kötelező tárgyak, ezek után már az idegennyelvi vizsgák és a természettudományos tárgyak jönnek. Most megnézhetitek, hogy a százalékos eredményeitek milyen érdemjegyeknek felelnek meg középszinten és emelt szinten.

  • Eduline

A kettes alsó határa mindkét szinten 25 százalék, amit elvileg úgy kellene elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is -, ha a tárgy több vizsgarészből áll (pl. nyelvi érettségi), akkor minden részen - legalább 12-12 százalékot szereztek. Ez viszont a koronavírus miatt idén is változott, hiszen alapvetően csak írásbeli érettségiket tartanak - a kivételekről itt olvashattok részletesen. Azonban ha az írásbelin nem éritek el a 25 százalékot, de a 12 százalékot igen, javíthattok szóban és a két eredmény összege alapján kapjátok meg a végső jegyet.

Azt, hogy középszinten a különböző százalékok milyen osztályzatnak felelnek meg, ebben a táblázatban nézhetitek meg:

Középszintű érettségi
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Emelt szinten teljesen más százalékok tartoznak egy-egy osztályzathoz - kivéve a ketteshez szükséges minimumot. Ezeket itt nézhetitek meg:

Emelet szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Arról, hány pontot érhettek el a főtárgyakból közép- és emelt szinten, itt olvashattok. A 2021-es érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.