Egy hét múlva, a magyar- és a matekvizsga után a töri lesz soron. Hogyan kell belekezdeni a feladatokba, mire kell a legtöbb időt fordítani, és milyen elemei vannak egy jó esszének? Cikksorozatunk ötödik része.
Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan hozhatjátok ki a legtöbbet magatokból a töriérettségin.
A közép- és az emelt szint nagyon eltérő a felosztás szempontjából – magyarázza a szekcióvezető –, ugyanis középszinten egy részben van a feladatsor és az esszé is, azonban emelt szinten két részletben kapják meg a diákok a vizsgakérdéseket.
Középszinten tehát a rendelkezésre álló 180 percet tetszőlegesen oszthatjátok meg a feladatok között, illetve szabadon dönthettek a megoldási sorrendről is. Akinek az a kézenfekvőbb, kezdhet az esszével, aki a rövid feladatokat oldaná meg először, az kezdhet azzal.
A pontszámok szempontjából a két „rész” egyforma: 50 pontot lehet szerezni a rövid választ igénylő kérdések megválaszolásával és az esszéfeladatokkal is. Előbbinél 12 feladat "ér" 50 pontot, az esszéknél azonban 2 választott esszére kaphatnak a vizsgázók 50 pontot, ezért van, aki a teszttel kezd, és van, aki az esszékkel zsebelne be többet első körben – mondja Badacsonyi Panna. A legfontosabb az első résznél, hogy figyelmesen olvassátok el a kérdéseket, és nézzétek meg a forrásokat .
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet – viszont nem szabad az atlaszhasználatban sem elveszni, hívja fel a figyelmet a szekcióvezető. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átnézni a töriatlaszt. Esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri kikeresni: bár nem tudjuk, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.
Esszéírás, mint a profik?
Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.
Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdeznek rá. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.
Mindig maradjon időtök arra is, hogy a feladatok végén vagy az összes kérdés befejezése után le is ellenőrzitek a válaszaitokat.
Emelt szinten kicsit más a felépítés
Itt ugyanis 100 perc elteltével beszedik a feladatokat. Az emelt szintű feladatsorban talán a komplex esszékre érdemes figyelni – tanácsolja az SG szekcióvezetője - , hiszen ezek érik a legtöbb pontot. Itt azonban érdemes szem előtt tartani az időbeosztást, és ha lehet, előre felállítani egy menetrendet, ugyanis az összetett feladatok nagyon gyorsan időnyelő csapdákká válhatnak.
Extra tipp: A feladatok megoldásánál érdemes arra figyelni, hogy egyik vizsgarésszel, feladattal se menjen el túl sok idő (középszinten ez különösen fontos, hiszen a vizsgázókra van bízva, ki mennyi időt szán egy-egy feladatra). Ha valaminél elakadtok, nem érdemes rágörcsölni, mert ha elsőre nem jut eszetekbe a válasz, visszatérhettek rá később.
A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek elő, ezt itt olvashatjátok el. A negyedik rész az esszéírásról szól, azt itt olvashatjátok el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
