A jelenlegi tervek szerint április 19-től az általános iskoláktól a középiskolákig mindenhol elindulhat a személyes oktatás. Az érettségik előtt két héttel azonban sokakban felmerül a kérdés, mennyire lehet biztonságosan visszaengedni a diákokat egy olyan közösségbe, ahol csak a tanárok lesznek beoltva. Szavazzatok, szerintetek mi lenne a legjobb döntés.
A szombaton megjelent új kormányrendelet szerint április 19-től a köznevelési intézményekben – az általános iskoláktól a középiskolákig mindenhol, viszont az óvodák kivételével – és a szakképző intézményekben ismét elindulhat a személyes oktatás.
A nyitásig azonban még el kell érni legalább 2,5 millió beoltottat, ezen belül legalább 80 ezer pedagógust is be kell még oltani. Ha minden jól megy, erre április 10-ig kerül sor. A héten kezdik beoltani azokat az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat, akik március 24-ig már regisztráltak. Az oltásuk a tervek szerint április 1-jén (csütörtökön), 2-án (pénteken) és 3-án (szombaton) történik meg, azokat pedig, akik ma éjfélig regisztrálnak, a húsvéti ünnepek után oltják majd.
A nyitással kapcsolatban azonban nagyon sok kérdés merült fel, például, hogy mennyire veszélyes a nyitás, ha a tanárok ugyan oltva lesznek, a diákok ugyanúgy megfertőzhetik egymást. Illetve az is kérdés, hogy az érettségik előtt két héttel mennyire lehet a több hónapja tartó távoktatásból az utolsó hajrára hatékonyan személyes oktatásra átállni. Sőt az is sokakban felmerült, mekkora a kockázata annak, hogy ebben a két hétben pont azok fertőzik majd meg egymást, akik május elején vizsgáznak. Bár konkrét válaszok még nincsenek sok oktatási szervezet dolgozik a kérdések megválaszolásán, amik egyenlőre csak gyűlnek - kíváncsiak vagyunk, ti mit gondoltok.
Továbbra sem egyszerű érettségizőnek lenni, főleg nem idén
Az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és „jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál” - írja a neves magyarországi középiskolák vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma. Fel is ajánljuk munkájukat és együtt-gondolkodásukat abban, hogy kidolgozzanak egy részletes tervet a 2021-es érettségi a méltányos kompenzálásra.
| Idén érettségiztek? Mondjátok el, mit gondoltok! |
A hónapok óta tartó távoktatás alatt sok végzős vesztette el az összes lelkesedését, motivációját. Sokan érzik reménytelennek a felkészülést a vizsgákra - még akkor is, ha a tervek szerint április 19-én (az oktatásban dolgozókkal együtt 2,5 millió beoltott után) kinyithatnak az iskolák. Ha ti is idén érettségiztek, írjátok meg nekünk Facebookon vagy e-mailben (az [email protected] címre) mennyire érzitek biztosnak a felkészülést, visszamennétek-e két hétre az iskolába az érettégi előtt, mennyire volt hatékony az elmúlt hónapok felkészülése. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
