Minden, amit a felvételi hitelesítésről tudni kell: szabályok és határidők

Ha szeptemberben már egyetemen vagy főiskolán szeretnétek tanulni, a jelentkezés önmagában nem elég, hitelesíteni is kell. Erre - amennyiben ezt még nem tettétek meg - 2021. február 20. éjfélig van lehetőségetek. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

De mégis hogyan, hol és meddig?

Hitelesíteni idén is kétféleképpen lehet - ügyfélkapun keresztül vagy postai úton.

Ha van ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az E-felvételi felületén található "hitelesítés" funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik. A sikeres hitelesítésről az E-felvételi felületén és e-mailben is értesítést kaptok.

Fontos azonban, hogy ha ez a fajta hitelesítés többszöri kísérlet után sem sikeres (például személyazonosítóitok nem egyeznek), akkor első körben ellenőrizzétek, hogy az E-felvételi jelentkezés során megadott adataitok megegyeznek-e az Ügyfélkapun szereplő adataitokkal. Például: a születési helyeteket jól adtátok-e meg, a nevetekben vagy az édesanyátok születési nevében szereplő két utónév esetén mindkettőt rögzítettétek-e. Ha még így sem sikerül, akkor nyomtassátok ki a hitelesítő adatlapot és aláírva postázzátok el az Oktatási Hivatal címére.

Amennyiben még nincs Ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az egyszeri regisztrációt személyesen bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában megtehetitek vagy elektronikusan is elindíthatjátok (ha 2016. január 1-jét követően állították ki a személyiteket). Az viszont nagyon fontos, hogy ideiglenes regisztrációt az E-felvételi jelentkezés hitelesítéséhez nem fogadnak el. Ha a hitelesítési határidőig nem rendelkeztek Ügyfélkapuval, akkor az idei felvételi eljárásban még lehetőség van az E-felvételi felületről kinyomtatható hitelesítő adatlap segítségével hitelesíteni a jelentkezést. A hitelesítő adatlapot nyomtatás után alá kell írni és azt ajánlott küldeményként postáznia kell az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre.

Ne izguljatok, ha elsőre nem jelenik meg semmi az adatlapotokon, a Felvi tájékoztatása szerint a beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről e-mailben kaptok tájékoztatást, de az e-felvételi rendszerében is nyomon követhetitek a jelentkezési státuszotokat.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.