Egyre jobban közeleg az őszi érettségi. De mi lesz azokkal a vizsgázókkal, akik az érettségi napján hatósági karanténban vannak? Itt a válasz.
Az a vizsgázó, aki hatósági karanténban van, nem vehet részt az érettségi vizsgán - írja az Oktatási Hivatal. Ebben az esetben a vizsgázó fel nem róható okból marad távol, ezért pótló vizsgát tehet.
Ilyenkor az érettségizőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint azokra, akiknek a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott értéket, és ezért nem vehetnek részt a vizsgán.
Azaz, ha például az írásbelin nem tudtok részt venni, akkor az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatója - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - engedélyezheti, hogy az adott vizsgaidőszakban pótló vizsgát tegyetek.
De mi a helyzet olyankor, ha nincs lehetőség pótló írásbelire? Ilyenkor az igazgató engedélyezheti, hogy ezt szóbelivel váltsátok ki. Ez esetben két tételt kell húznotok és kifejtenetek. Természetesen minderre dupla időt is kaptok, a két szóbeli között pedig kérhettek egy tíz perces pihenőidőt. Fontos azonban, hogy ezalatt a szünet alatt nem hagyhatjátok el a termet.
Abban az esetben, ha az adott vizsgatárgyból nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató engedélyezheti, hogy egy másik vizsgatárgyat válasszatok. Amennyiben az újonnan választott vizsgatárgy írásbelije már lezajlott, akkor az írásbeli vizsgát - az előbbiekben leírtak szerint - szóbeli vizsgával pótolhatjátok. A gyakorlati vizsgák szintén szóbelivel pótolhatók.
Ha viszont pont a szóbeli időpontját érinti a karantén, akkor az igazgató engedélyével az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján ismételhetitek meg a vizsgát, illetve ha erre nincs mód, egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehettek.
Továbbra sem kötelező a maszk - itt vannak az őszi érettségi friss szabályai
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020-as őszi érettségi írásbeli vizsgáira vonatkozó biztonsági intézkedések listáját.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
