Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra

Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. A toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak.

Itt vannak a pontszámok:

KépzésElőzetes ponthatárIntézmény és ponthatár
gazdálkodási és menedzsment400

BCE-GTK: 427

ELTE-GTI: 405

SZTE-GTK: 400
kereskedelem és marketing400

BCE-GTK: 436

DE-GTK:400

OE-KGK: 400
pszichológia400

ELTE-PPK: 444

PPKE-BTK: 460

SZTE-BTK: 437
mérnökinformatikus -

BME-VIK: 374

DE-IK: 280

OE-AMK: 280
turizmus-vendéglátás400

BGE-KVIK: 400

PTE-KTK: 400

SZTE-GTK: 400
ápolás-betegellátás-

SZE (ápoló): 280

SE (ápoló): 286

SZTE (ápoló): 287
programtervező informatikus -

ELTE-IK: 395

PTE-TTK: 280

SZTE-TTIK: 283
pénzügy és számvitel400

BGE-GZK: 409

DE-GTK: 400

KE-GTK: 400
gazdaságinformatikus-

BCE-GTK: 400

BGE-PSZK:280

SZTE-TTIK: 280
kommunikáció- és médiatudomány400

ELTE-BTK: 437

BCE-TK: 425

PTE-BTK: 400

A tavalyi listához képest 2020-ban kikerült a top 10-ből a gépészmérnöki és az óvodapedagógus képzés: mindkét szak jelentkezőinek száma körülbelül megfeleződött. Helyettük még egy informatikai képzés, a programtervező informatikus, és a kommunikáció és médiatudomány is felkerült a listára.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.