A 2020-as felsőoktatási felvételin a legnépszerűbb szakok listájában a toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ezért most megnéztük, hogy 2019-ben hány pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik ilyen képzésen kezdték meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban.
Táblázatba foglaltuk a pszichológia képzést indító egyetemek tavalyi ponthatárait.
| A képzést indító intézmény | 2019-es ponthatárok, államilag támogatott, nappali tagozatos alapszakon |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | 447 |
| Szegedi Tudoményegyetem | 443 |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | 439 |
| Debreceni Egyetem | 436 |
| Károli Gáspár Református Egyetem | 436 |
| Pécsi Tudományegyetem | 436 |
A legnépszerűbb szak az idei felvételin is a gazdálkodási és menedzsment volt. Arról, hogy ezeken a képzéseken tavaly hány pontot kellett elérni a különböző egyetemeken, itt írtunk korábban. A kereskedelem és marketing szakok tavalyi ponthatárait pedig itt nézhetitek meg.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin?
Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
