Pontozás az érettségin: így értékelnek a fő tárgyakból

Lezajlott az érettségi első hete, a diákok vizsgáztak már magyarból, matekból, töriből és két idegen nyelvből: angolból és németből. Mutatjuk, hogy hogyan pontoznak ezekből a tárgyakból titeket, és hogy milyen százalék milyen jegynek felel majd meg.

  • Eduline

Magyar

Összesen 100 pontot szerezhettek a középszintű feladatsorral magyarból. Középszinten 40 pont szerezhető a szövegértésért, 10 pont az első feladatrész szövegalkotásáért. A második rész pontozása a következőképpen néz ki: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont járhat. Ezeken kívül pedig összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért - 8 pontot előbbiért, 2 pontot az utóbbiért.

Emelt szinten szintén hasonlóan 100 pont szerezhető: a szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy helyesírásért, írásképért jár, mint középszinten.

Matek

A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettetek. Emelt szinten matekból 51 maximális ponttal az első részben, és 64 pontttal a második részben összesen 115 pontot érhettek el.

Töri

Összesen száz pontot szerezhettek a törirérettségi két feladatsorával középszinten. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg a esszéfeladatokért szintén 50 pont járhat. Emelt szinten a pontozás ugyanígy néz ki.

Angol és német

Összesen 117 pontot kaphattok a középszintű idegen nyelvi érettségiken. A négy részből álló vizsgák pontozása a következőképpen néz ki: szövegértés 33 pont, nyelvhelyesség 18 pont, íráskészség 33 pont, hallott szövegértés 33 pont. Emelt szinten valamivel másabb a helyzet: ott minden vizsgarészért 30 pont járhat, ezért a megszerezhető összpontszám 120 pont.

A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ha nincs meg a 25 százalék

A közép- és emelt színtű érettségin idén ha nem éritek el a 25 százalékot, de a 12 százalékot igen, akkor szóban javíthattok.

Itt az idei érettségi menetrendje: dátumok egy helyen

Akkor pontosan hogyan és mikor lesznek az idei vizsgák? Megjelent a tegnapi rendelet a Magyar Közlönyben, mutatjuk a részleteket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.