Pontozás az érettségin: így értékelnek a fő tárgyakból

Lezajlott az érettségi első hete, a diákok vizsgáztak már magyarból, matekból, töriből és két idegen nyelvből: angolból és németből. Mutatjuk, hogy hogyan pontoznak ezekből a tárgyakból titeket, és hogy milyen százalék milyen jegynek felel majd meg.

  • Eduline

Magyar

Összesen 100 pontot szerezhettek a középszintű feladatsorral magyarból. Középszinten 40 pont szerezhető a szövegértésért, 10 pont az első feladatrész szövegalkotásáért. A második rész pontozása a következőképpen néz ki: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont járhat. Ezeken kívül pedig összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért - 8 pontot előbbiért, 2 pontot az utóbbiért.

Emelt szinten szintén hasonlóan 100 pont szerezhető: a szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy helyesírásért, írásképért jár, mint középszinten.

Matek

A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettetek. Emelt szinten matekból 51 maximális ponttal az első részben, és 64 pontttal a második részben összesen 115 pontot érhettek el.

Töri

Összesen száz pontot szerezhettek a törirérettségi két feladatsorával középszinten. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg a esszéfeladatokért szintén 50 pont járhat. Emelt szinten a pontozás ugyanígy néz ki.

Angol és német

Összesen 117 pontot kaphattok a középszintű idegen nyelvi érettségiken. A négy részből álló vizsgák pontozása a következőképpen néz ki: szövegértés 33 pont, nyelvhelyesség 18 pont, íráskészség 33 pont, hallott szövegértés 33 pont. Emelt szinten valamivel másabb a helyzet: ott minden vizsgarészért 30 pont járhat, ezért a megszerezhető összpontszám 120 pont.

A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ha nincs meg a 25 százalék

A közép- és emelt színtű érettségin idén ha nem éritek el a 25 százalékot, de a 12 százalékot igen, akkor szóban javíthattok.

Itt az idei érettségi menetrendje: dátumok egy helyen

Akkor pontosan hogyan és mikor lesznek az idei vizsgák? Megjelent a tegnapi rendelet a Magyar Közlönyben, mutatjuk a részleteket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.