Ezeket minden érettségizőnek tudnia kell - ilyen egy jó esszé a magyarérettségin

Az esszének három típusa fordulhat elő a magyarérettségin, egy rövid és két hosszú - mondja Szabó Roland az Eduline-nak. A rövid esszé az első feladatblokkhoz tartozó érvelés lehet, amennyiben nem a gyakorlati szövegalkotást választjátok. A hosszú esszé a második feladatlaphoz tartozó „egy mű értelmezése” – amely legtöbbször novellaértelmezés, azonban lehet ballada vagy egy költemény értelmezése is –, valamint az „összehasonlító verselemzés” - sorolja.

"Az érvelés műfaját tekintve esszé, amely valamilyen tudományos vagy közéleti eseményre adott reakció. Az érvelés retorikai szempontból hangsúlyosan kötött szöveg. Itt elsősorban értelmezni kell a témát, az érvelő szöveg mindig ok-okozati összefüggések mentén előrehaladó szövegtípus, ahol a legfontosabb kitétel az állítás és bizonyítás retorikai kettőssége" - mondja a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára. "Általában állásfoglalást is kér a feladat, ilyenkor a témával kapcsolatosan saját véleményt is formálunk, azt azonban fontos tudni, hogy a vélemény nem befolyásolja az értékelést. Ehhez a feladattípushoz mindig tartozik egy bázisszöveg (felvezető szöveg), aminek megállapításaira reflektálni kell, ugyanakkor ügyelni kell a feladatkiírásban kért érvek számára – általában 3-5 érv –, s arra, hogy az érvek relevánsak, tehát valódiak legyenek, ugyanis az álérvekre nem jár pont."

Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára

A novellaelemzés lényegében a szöveg szoros olvasatát kéri számon - magyarázza Szanó Roland. "Így én azt tanácsolom, hogy mindenki olvassa el legalább kétszer a művet, majd ezek után készítsen vázlatot. Az értékelés általában klasszikus – már-már mechanikusnak mondható – elemzési metódusokat kér számon. Fontos a cím – amely lehet témajelölő és metaforikus is – és a szöveg viszonyának a vizsgálata. Feltétlenül javaslom, hogy térjetek ki a műfaji sajátosságok vizsgálatára, mert ha konkrétan nem is ezt kéri számon a feladatkiírás, nagyon sok következtetés levonható az ilyen szempontú szövegelemzésből. Itt elsősorban a szereplői viszonyrendszert, az időbeliség kérdését (mennyi idő alatt játszódik le a történet és az lineáris-e vagy sem), valamint a végkifejlet (csattanó) értelmezését kell megvizsgálni."

Általában a konkrét feladatkiírás az elbeszélőre és a nyelviség problémájára, stilisztikai jellemzőkre kérdez rá. Az elbeszélő kérdésének megállapításánál fontos szempontok lehetnek a következők - sorolja az oktató:

• Az elbeszélő a történeten kívül helyezkedik-e el vagy a történet részese?
• A történetmondás ideje és az elbeszélt idő egybeesik-e vagy retrospektív (időben visszatekintő) a narratíva?
• Az elbeszélő belehelyezkedik-e a szereplői nézőpontokba?
• Elmond-e mindent, tehát mindentudó-e vagy a történésekre, gondolatokra, viszonyokra való rálátása korlátozott?
• A nyelvezet szempontjából a legérdekesebb kérdés az elbeszélői és a szereplői megszólalások kérdése, az elhallgatások, metaforikus utalások megfejtése.

Az „összehasonlító verselemzés” a másik választható opció a második vizsgarészben. Mivel középszintű érettségiről van szó, ezért szinte biztosan várható, hogy olyan költemények összehasonlítására kell számítani, amelyek összevethetősége több szempontból is kézenfekvő, a két szöveg szinte felkínálja önmagától az összehasonlítás szempontjait - mondja a magyartanár. "Ha erre a feladatra esik a választás, akkor javaslatom a hagyományos vázlat helyet összehasonlító táblázatot készítsetek, majd a táblázat alapján írjátok meg az esszét. Az összehasonlítás szempontrendszere szinte biztosan a műfaji hasonlóságokra kérdez rá, valamint a tematikus jellemzők összevetését és a költői eszközök és értelmezési lehetőségek összehasonlítását kéri."

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a versek külön-külön szövegegységekben történő részletes elemzése nem összehasonlítás. "Az összehasonlítás a fentebb részletezett szempontok szerinti lineárisan előrehaladó, az összevetési szempontok szerint új bekezdésekbe foglalt összehasonlító szövegvizsgálat, amelynek a legfőbb célja a hasonlóságok és/vagy különbségek megállapítása" - magyarázza.

A tartalom mellett itt a külső is számíthat

"Az esszé ok-okozati logika mentén előrehaladó, elemző, reflektív szöveg, amely nem tévesztendő össze a fogalmazás műfajával"

- mondja Szabó Roland. Az esszé tudományos hangvételű szöveg, amelynek a legfontosabb műfaji jellemzői pedig a következők:

1. a bevezető mindig problémákat vet föl, tulajdonképpen a feladatkiírásnak megfelelően itt kell megfogalmazni azokat az elemzési problémákat, kérdéseket, amelyekről a szöveg szólni fog.
2. a tárgyalás részben a konkrét irodalmi szövegekről kell megnyilatkozni, tehát ezen megnyilatkozások elemeit – amelyeket fentebb a novella elemzésénél és az összehasonlításnál részleteztünk – kell kifejteni mégpedig oly módon, hogy minden megállapításunk az irodalmi szöveggel releváns legyen.
3. a befejezés mindig összegzés, ahol összefoglalásképp a bevezetőben fölvetett kérdésekre reflektálunk.

A magyartanár szerint kerülni kell a betanult és klisészerű megállapításokat, ugyanis az irodalmi szöveg fikciós jellegéből adódva egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, ezért a javítókulcs is igen érzékenyen kezeli ezt a szempontot. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a túlzott referencialitás nagy hiba, tehát a korszakjellemzők, esetleg az író életének taglalása, a valóság belelátása az irodalmi műbe ma már minden irodalomelméleti iskola szerint meghaladott, az ilyen típusú megállapításokat kerülje a vizsgázó.

"Az esszénél fontos a szövegtagolás, a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármassága az első sorok beljebb kezdésével jól látható legyen, ugyanakkor a tárgyalás rész új gondolategységei is kapjanak új bekezdéseket. Mivel tudományos szövegről van szó, ezért annak terminusait is alkalmazni kell, amelyek a novellaelemzésnél általában a narrátor, elbeszélő, időbeliség, történetmondás, szereplői viszonyrendszer, szövegtípus, tematika, cím, próza, prózapoétikai megoldások kifejezések, míg az összehasonlító verselemzésnél a lírai én, beszélő, lírai alany, költői képek, strófa, retorikus felépítés, verselés, műfaj kifejezések" - sololja az oktató.

Hogyan érdemes választani a feladatok közül?

Általában szokás a novellaelemzésre koncentrálni, bár nem mindig az a jó választás - mondja Szabó Roland. Szerinte mindig azt a feladatot kell választani, amelyikről úgy érzitek, hogy a leginkább meg tudnátok benne nyilatkozni. Érdemes ezért mindkét feladathoz tartozó irodalmi szöveget/szövegeket figyelmesen elolvasni, a feladatban meghatározott szempontok szerint mérlegelni, majd ezt követően dönteni - tanácsolja.

Ne feledjétek a külalak és a helyesírás is számít. Ezzel kapcsolatban a magyartanár azt tanácsolja: érdemes kerülni az áthúzogatásokat, ha valamit mégis elrontotok valamit, akkor azt egy vízszintes vonallal húzzátok át. Kiemeli, hogy a zárójelezés mellékgondolatot jelöl, tehát mindenképp az áthúzást kell választani az olyan szövegrészek esetén, amelyeknél nem szeretnétek, hogy értékeljenek. A szépírás nem lehet kitétel, csak az olvashatóság és áttekinthetőség. Ha ez megvan, a külalakra nem vonható le pont. "A helyesírási hibákkal arányaiban sok pont veszíthető, ezért bizonytalanság esetén javaslom a helyesírási szótár használatát vagy pedig egy másik kifejezés keresését, amit biztosan le tudtok helyesen írni" - mondja a vezetőtanár. Felhívja arra is a figyelmet, hogy a hibák mértéke és súlyossága szerint is 1-2-3 hibapontokat lehet veszíteni egy-egy helyesírási hiba miatt.

Arra is figyelni kell, hogy az érettségi meghatározott szövegterjedelmet ír elő, ennek betartása szintén javasolt - mondja. A túl rövid szöveg súlyos pontveszteséggel jár, a túl hosszú szövegnél pedig nagy az esély arra, hogy az esszé dagályossá válik, s ugyanakkor a tématartás is veszélybe kerülhet. Még van egy kis mindezt idő gyakorolni. Az előző évek vizsgafeladatait érdemes átnézni, a fentiekben részletezett szempontok mentén vázlatosan megoldani, majd azokat az értékelési útmutatóval összevetni - tanácsolja a magyartanár.