Két hét múlva ilyenkor már az írásbeli érettségi vizsgák első napja lesz. Mutatjuk a fő változásokat a tavaszi vizsgaszezonban.
Rendhagyó érettségi lesz az idei, idén tavasszal szóbeli vizsgák nélkül, csak írásban érettségiznek le a diákok. Két hét múlva, május 4-étől május 21-ig tartanak majd a vizsgák. A szokottól eltérően, nyolc helyett kilenc órakor kezdődnek majd reggel. A vizsgabeosztást ezekben a táblázatokban nézhetitek meg.
Csak a végzős, érettségiző és felvételiző diákok számára szervezik meg a vizsgákat, így az előrehozott és más szintemelő vizsgákat eltörlik. Továbbá, nem teszik kötelezővé senki számára a jelenlétet, aki úgy dönt, hogy felvételi ide vagy oda, de a helyzetre való tekintettel mégsem venne részt a tavaszi vizsgán, lemondhatja azt.
Holnap éjfélig dönthettek úgy, hogy idén mégsem vagy más szinten vizsgáztok, ehhez pedig módosító kérelmet kell leadnotok - az ehhez való útmutatót ebben a cikkünkben olvashatjátok el.
Akik tehát nem jelennek meg a tavaszi vizsgákon, ősszel érettségizhetnek le. Az ehhez tartozó jelentkezési szabályokról és a határidőről itt olvashattok.
Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken
Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek. Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
