Nyilvánosságra hozta a 2020-as őszi érettségi általános tájékoztatóját az Oktatási Hivatal (OH). Mutatjuk a részleteket.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány bejelentette, hogy idén csak írásbeli érettségik lesznek. A helyzet miatt senkinek nem kötelező vizsgázni, aki nem jelenik meg most, az ősszel érettségizhet. Azzal viszont számolnia kell, hogy az idei felvételiből kimarad.
A jelentkezési határidő az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. Mivel idén ez szombati napra esik, ezért a jelentkezési határidő az ezt követő első munkanapon jár le. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani – olvasható az Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett legfrissebb tájékoztatóban.
A tanulói jogviszonyban álló, érettségi bizonyítvánnyal még nem rendelkező vizsgázó az október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában jelentkezhet, amellyel a tanulói jogviszonya fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, valamely vizsgaszervezésre kijelölt középiskolában adhatja le a jelentkezését. Az október-novemberi vizsgaidőszakban vizsgát szervező középiskolák listája augusztus második felétől található meg az OH oldalán.
Azok a tanulók, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, abban a középiskolában jelentkezhetnek újabb – például szintemelő – érettségire, ahol a tanulói jogviszonyuk fennáll. Ha a középiskola nem szervez érettségit, akkor a kijelölt középiskolában vagy a kormányhivatalnál van erre lehetőség.
Mikor kell fizetni az érettségiért?
Ha az érettségit a tanulói jogviszonyotok ideje alatt szerzitek meg, akkor nem kell fizetnetek érte, illetve az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája is térítésmentes. Ingyenes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni - írják.
A teljes tájékoztatót itt érhetitek el.
Fontos, hogy ezek a szabályok a tanulói jogviszonnyal rendelkező diákokra vonatkoznak. Ha előrehozott érettségiznétek, vagy már megkezdtétek az érettségit, de még nem fejeztétek be – azaz javító vagy pótló vizsgát tennétek, – vagy érettségi bizonyítvánnyal már rendelkeztek és nincs tanulói jogviszonyotok, de szeretnétek érettségizni, akkor itt tájékozódhattok a 2020-as október-novemberi vizsgaidőszakról.
Mi lesz a már végzett, de felvételiző diákokkal?
Az érettségi döntés bejelentése óta sorra érkeznek az olvasói levelek hozzánk, most inkább kérdésekről, mintsem személyes véleményekről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
