Milyen esélyetek van bekerülni az egyetemre, ha főleg hármas jegyeket szereztetek a középiskolában? Itt a válasz.
Akkor sem kell elkeserednetek, ha nem sikerültek olyan jól a középiskolai év végi jegyeitek, mint ahogy azt előre elterveztétek. Ettől függetlenül még ugyanúgy van esélyetek bekerülni a felsőoktatásba, mint másoknak.
A felvételin ugyanis kétféleképpen számolhatják ki a pontjaitokat: vagy a tanulmányi pontjaitokhoz (maximum 200 pont) adják hozzá az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont), és így kapjátok meg a többletpontok nélküli maximum 400 pontot, vagy pedig az érettségi pontjaitokat duplázzák, ami szintén maximum kétszer 200 pont, azaz 400 pont lehet. Mindkét esetben hozzáadódnak a pontjaitokhoz a többletpontok (maximum 100 pont), így összesen maximum 500 pontot szerezhettek.
A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amelyik előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.
Arról, melyik tárgyak év végi jegyei számítanak a továbbtanulásnál, itt írtunk korábban. A többletpontokkal kapcsolatban pedig itt tudtok tájékozódni.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi szabályok 2020: ezen nem változtatott a rendkívüli helyzet
Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban ne áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
