Milyen esélyetek van bekerülni az egyetemre, ha főleg hármas jegyeket szereztetek a középiskolában? Itt a válasz.
Akkor sem kell elkeserednetek, ha nem sikerültek olyan jól a középiskolai év végi jegyeitek, mint ahogy azt előre elterveztétek. Ettől függetlenül még ugyanúgy van esélyetek bekerülni a felsőoktatásba, mint másoknak.
A felvételin ugyanis kétféleképpen számolhatják ki a pontjaitokat: vagy a tanulmányi pontjaitokhoz (maximum 200 pont) adják hozzá az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont), és így kapjátok meg a többletpontok nélküli maximum 400 pontot, vagy pedig az érettségi pontjaitokat duplázzák, ami szintén maximum kétszer 200 pont, azaz 400 pont lehet. Mindkét esetben hozzáadódnak a pontjaitokhoz a többletpontok (maximum 100 pont), így összesen maximum 500 pontot szerezhettek.
A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amelyik előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.
Arról, melyik tárgyak év végi jegyei számítanak a továbbtanulásnál, itt írtunk korábban. A többletpontokkal kapcsolatban pedig itt tudtok tájékozódni.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi szabályok 2020: ezen nem változtatott a rendkívüli helyzet
Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban ne áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
