Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban nem áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.
Az idei felvételin jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára és már a pontjaitokat számolgatjátok? Fontos, hogy tudjátok a következő kérdésre a választ:
Ha van elég pontom az összes megjelölt képzésre, akkor én dönthetem el, hogy melyik szakra szeretnék menni?"
Sokakat éint, a válasz pedig: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ezen a jelenlegi helyzet sem változtatott.
Persze most még dönthettek máshogy, egyszer ugyanis még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén 2020-ban is. Április 19-től kezdődik a tavaszi felvételi időszak azoknak, akik 2020 szeptemberében felsőoktatásban szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Hogy hányszor, hogyan és meddig módosíthattok a sorrendeteken, itt elolvashattok mindent.
Az azonban még kérdéses, mi lesz az idei érettségikkel, erről itt olvashattok bővebben, illetve az is nagyon fontos, hogy mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Mi lesz az érettségivel? Szakértők szerint május 4-én biztosan nem kezdődik el
Az Index által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy május elején nem fogják megtartani az érettségiket. Ha minden jól megy, akár egy hónapot is csúszhat a vizsga, de addig is több kérdést kell tisztázni.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
