Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban nem áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.
Az idei felvételin jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára és már a pontjaitokat számolgatjátok? Fontos, hogy tudjátok a következő kérdésre a választ:
Ha van elég pontom az összes megjelölt képzésre, akkor én dönthetem el, hogy melyik szakra szeretnék menni?"
Sokakat éint, a válasz pedig: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ezen a jelenlegi helyzet sem változtatott.
Persze most még dönthettek máshogy, egyszer ugyanis még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén 2020-ban is. Április 19-től kezdődik a tavaszi felvételi időszak azoknak, akik 2020 szeptemberében felsőoktatásban szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Hogy hányszor, hogyan és meddig módosíthattok a sorrendeteken, itt elolvashattok mindent.
Az azonban még kérdéses, mi lesz az idei érettségikkel, erről itt olvashattok bővebben, illetve az is nagyon fontos, hogy mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Mi lesz az érettségivel? Szakértők szerint május 4-én biztosan nem kezdődik el
Az Index által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy május elején nem fogják megtartani az érettségiket. Ha minden jól megy, akár egy hónapot is csúszhat a vizsga, de addig is több kérdést kell tisztázni.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
