Milyen eredményt kell elérnetek a tavaszi érettségi vizsgákon ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, és hány százalék kell az ötöshöz? Itt vannak a számok.
Február 15-ig kell jelentkezni a 2020. tavaszi érettségi vizsgákra, amelyek május 4-én kezdődnek és június 26-ig tartanak. A jelentkezés menetéről itt, a vizsgadíjakról itt olvashattok, az összes érettségi vizsga dátumát pedig itt nézhetitek meg. A javító- vagy pótló vizsgáról itt, az előrehozott érettségire való jelentkezésről pedig itt találjátok cikkünket.
A középszintű érettségi vizsgán az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin is legalább 12-12 százalékot kell szereznetek. Jeles osztályzatot 80 százalékos eredménytől kaphattok.
Emelt szinten a ketteshez szintén 25 százalék kell, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - is el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.
Százalékok és osztályzatok középszinten
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Százalékok és osztályzatok emelt szinten
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Mi köze az érettségi eredményeknek a felsőoktatási felvételihez?
Az egyetemi, főiskolai felvételin az érettségi eredményekből tanulmányi és érettségi pontokat is számolnak. A tanulmányi pontok egyik felét, 100 pontot ugyanis a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga adja.
Az érettségi pont két, a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy százalékos eredményének összegével egyenlő.
A felvételin kétféle módon számolhatják ki a pontszámotokat: vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéhez vagy az érettségi pontok kétszereséhez adják hozzá a többletpontokat. A pontszámítási szabályokról és az Eduline kalkulátorának használatáról itt olvashattok részletesen.
A tavaszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok, a 2020-as felvételivel kapcsolatos cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Itt vannak a 2020-as emelt szintű érettségi tételek: minden tantárgy egy helyen
Májusban vizsgáztok, és már tudjátok, pontosan milyen tantárgyból szeretnétek emelt szinten érettségizni? Itt vannak a 2020-as emelt szintű tételek magyarból, történelemből, matekból, a természettudományos tárgyakból. Még azoknak is összeállítottunk egy kis segédletet, akik idegen nyelvből szeretnének emelt szintű vizsgát tenni. Itt a teljes lista.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
