Fontos kérdés: húzhattok másik tételt a szóbeli érettségin?

Automatikusan megbuktok, ha olyan tételt húztok a szóbeli érettségin, amiről semmit vagy csak nagyon keveset tudtok?

  • Eduline

Ha nincs szerencsétek és olyan tételt húztok a szóbeli érettségi vizsgán, amiből nem készültetek fel, és a feleletetek értékelése nem éri az összpontszám 12 százalékát, egy alkalommal póttételt húzhattok. Az erre adott válaszotok alapján kapott pontot elfelezik és egész pontra kerekítik, és ez alapján számítják a százalékos minősítést, illetve az osztályzatot.

Így maximum 50 százalékos eredményt érhettek el, ami középszintű vizsga esetében hármas, emelt szintű vizsga esetén pedig négyes osztályzatot jelent - a végső érdemjegybe persze az írásbeli vizsga eredménye is beleszámít majd. Az érettségi pontszámairól és osztályzatairól itt olvashattok részletesen.

Az október-novemberi vizsgaidőszakban az emelt szintű szóbeli érettségiket 2019. november 7. és 11. között, a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják - az összes vizsga dátumát itt nézhetitek meg.

A felkészüléshez itt találtok segítséget, azt pedig, hogy mi történik, ha nem mentek el a vizsgára, itt nézhetitek meg.

Milyen segédeszközöket használhattok az érettségin? Itt a "legális puskák" listája

Hamarosan kezdődnek az őszi érettségi vizsgák: összegyűjtöttük azokat a "legális puskákat", amelyeket a különböző tárgyak feladatlapjainak megoldásához, illetve a szóbeliken használhattok, közép- és emelt szinten.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.