A Hol krátereiről, egy cukrászdai "balesetről" és gázok térfogatáról is kaptak feladatokat a középszinten érettségizők.
Emelett kaptak még egy feladatot a Holdról és a Hold fázisokról, de volt kérdés egy fotoeffektus megfigyelésével kapcsolatban és az iránytű működéséről is.
A második, összetett feladatokat tartalmazó részben a vizsgázók kaptak kérdéseket az arany megmunkálásával, egy kísérleti hőerőművel és az apály-dagály jelenséggel kapcsolatban is.
A középszintű fizikaérettségi 120 perces, a diákok maximum 90 pontot gyűjthetnek a két részből álló feladatsor megoldásával. A rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatták meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között.
Az első, feleletválasztós kérdéssorban a diákok többek között mechanikai, hőtani, optikai és atomfizikai kérdésekkel is találkozhattak.
A második részben, négy összetett feladatot kaptak, amik a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódnak. Ez a feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
