Jól értelmezhető és elemezhető novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében, ahogy a József Attila- és a Radnóti-vers is jó választás volt, az érettségizőknek mindig könnyebbséget jelent, ha ismert szerző művét kell elemezniük – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a diákok egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettségi második részében. A műértelmező és az összehasonlító műértelmezés közül csak az egyiket kell kidolgozniuk.
Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a Mándy Iván-novella jól értelmezhető, jól elemezhető mű, ráadásul az egyik tankönyvcsalád Mándy Ivántól tartalmaz egy novellát – igaz, nem azt, ami az érettségi feladatsorában szerepel –, így a szerzőt valamennyire ismerik a diákok.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
A József Attila- és a Radnóti Miklós-verset is jó választásnak tartja a szaktanár, „mindig könnyebbség a diákoknak, ha egy ismert szerző művét kapják, hiszen így ismerős számukra a költő érzésvilága, a motívumai, a témái”.
A József Attila-vers egyébként nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről:
Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
