A nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium végzősei is csatlakoztak a Magyarországi Evangélikus Egyház által a Srí Lanka-i terrortámadások áldozatai és családtagjai javára indított pénzgyűjtéshez.
A nyírségi megyeszékhely evangélikus templomában megtartott pénteki ballagáson a három végzős osztály több mint nyolcvan diákja közül többen viseltek "I help Srí Lanka" feliratú kitűzőt. Ezzel azt vállalták, hogy a ballagáson a virágra és egyéb kiegészítő ajándékokra szánt pénzt - az osztályok közös döntése, illetve egyéni megfontolás alapján - felajánlják a robbantások miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére. A ballagáson bárki tehetett pénzt a templomban elhelyezett gyűjtőládába a Srí Lanka-iak javára.
Az evangélikus egyház országos vezetősége április 23-án hirdette meg diákjai és rokonaik körében gyűjtését. A kezdeményezéshez kapcsolódva a pénteki és szombati ballagásokon tizenhat gimnáziumban mintegy ezer diák fogja a kitűzőt viselni. Az akcióban összegyűlt támogatást a Srí Lanka-i keresztény egyházi szervezetekkel élő partneri kapcsolatokat ápoló Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül fogják eljuttatni az érintett családokhoz.
Adakozni bankkártyás fizetéssel a www.segelyszervezet.hu oldalon, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet 11705008-20464565-es számlaszámán is lehet.
Húsvétvasárnap Srí Lankán három templom és négy szálloda ellen követtek el öngyilkos merényleteket Colombóban és a fővárostól nem messze található Negombóban, valamint Batticaloában. A merényletekben 253 ember vesztette életét és mintegy 500-an megsebesültek.
Ezek a végzősök nem kérnek virágot a ballagásra, inkább fogyatékossággal élő fiatalokon segítenek
Eddig huszonhét középiskola végzősei csatlakoztak az idei KézenFogva Ballagunk akcióhoz - a diákok arra kérik családtagjakat és barátaikat, hogy egy-egy virágszál vagy csokor árát jótékony célra fordítsák. Tavaly hárommillió forintot gyűlt össze, ebből az összegből fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű fiataloknak segített megfelelő munkahelyet találni a kezdeményezést elindító alapítvány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
