Ez az utolsó olyan felvételi időszak, amelyben még vannak olyan szakok, ahová nem felvételi követelmény az emelt szintű érettségi. Melyek ezek? Mutatjuk.
Ahogyan azt már többször megírtuk, 2020-tól egy tárgyból kötelező lesz emelt szintű érettségit tennie minden felvételizőnek. Ez az év az utolsó olyan év, amelyben még vannak olyan szakok, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni.
A különböző képzések felvételi követelményeit ezen a listán nézhetitek meg. Ahol nem jelzik külön, hogy valamelyik tárgyból emelt szintű érettségit kell tenni, ott elegendő a középszintű érettségi a feltüntetett tantárgyakból.
null
null
Ha olyan képzést választanátok, amelynek a sorában az szerepel, hogy „az általános követelmények szerint”, görgessetek az adott képzési területről szóló bevezetéshez, ott találjátok a választható érettségi tárgyakat.
A 2019-es érettségire, csakúgy mint az egyetemi felvételi jelentkezésre február 15-ig van lehetőségetek. A jelentkezési lapot - amit itt találtok - kizárólag valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani.
Az idei érettségi-felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Idén felvételiztek? Ezek a változások titeket is érinthetnek
Mint minden évben, idén is meg fog jelenni a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
