Nem minden OKJ-s bizonyítványért jár többletpont a felvételin

Szakképesítésért képzési területenként 32 többletpontot kaphattok, ha a szakképesítésetek megfelel a feltételeknek. De melyek ezek a feltételek?

  • Eduline

Mielőtt elkezdenétek számolgatni a pontjaitokat, fontos tudni, hogy a szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ-bizonyítvány fogadható el. A szakmai vizsgáról szóló igazolás vagy pl. az év végi bizonyítvány nem jogosít többletpontra.

"Legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért - szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén - 32 többletpont adható, de az alábbi két feltételnek teljesülnie kell: az általunk választott képzés szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak számít (ezt a Felvételi tájékoztató 6. sz. táblázatában tudjuk ellenőrizni), és az adott képzési terület egyetemei-főiskolái úgy határoztak, hogy az adott szakképesítésért megadják a többletpontot (ez pedig az 1. számú táblázatban található meg)" - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Milyen területeken fogadnak el OKJ-s bizonyítványt?

Többletpont a szakképesítés alapján az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), társadalomtudomány, természettudomány képzési területeken.

Felvételi: hány többletpontot érnek a sportversenyeken elért eredmények?

Hány többletpontot kapnak a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a diákok, akik előkelő helyezést érnek el valamilyen sportversenyen? Pontosan milyen versenyekért jár a pluszpont? Itt a válasz.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.